Századok – 1987

KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85

KÖZLEMÉNYEK Máté István AZ OROSZORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSPÁRT ÉS A NEMZETISÉGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK EGYESÜLÉSE AZ OSZDMP IV. KONGRESSZUSÁN (Adalékok a soknemzetiségű OSZDMP kialakulásának történetéhez) 1906. április 10. (23) és 25. (május 8.) között ülésezett Stockholmban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt IV. kongresszusa, amit a történetírás az oroszországi szociáldemokrácia „egyesülési" kongresszusaként tart számon. Joggal, hiszen ekkor zajlott le az 1903-as II. kongresszus óta különváltan tevékenykedő bolsevik és mensevik frakció összeolvadása, és ekkor csatlakoztak az országos párthoz olyan önálló nemzetiségi szociáldemokrata szervezetek, mint a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciája (LKLSZD), a Lett Szociáldemokrata Munkáspárt (LSZDMP) és a Litvániai, Lengyelországi és Oroszországi Általános Zsidó Munkásszövetség (a Bund). Ez utóbbiak közül a Bund az OSZDMP alapító tagjának számított, 1898-ban tevékeny szerepet vállalt létrehozásában, azonban a nemzeti kérdésben kifejlődött nézeteltérések miatt az 1903-as II. kongresszuson kivált az OSZDMP-ből. Ugyanekkor hiúsult meg a lengyel szociáldemokrácia egyesülési kísérlete, ugyancsak a nemzeti kérdés miatt. Amíg azonban a Bund 1903-ban pártszervezeti föderációs elképzelései, valamint a zsidó proletariátus monopolképviseletére irányuló törekvése következtében került szembe az OSZDMP-vei, addig Rosa Luxemburgék a nemzetek önrendelkezési jogát kimondó programpont és ennek lenini értelmezése miatt szakították meg a belépési tárgyalásokat. A Lett Szociáldemokrata Munkáspárt a másik két nemzetiségi szervezethez képest viszonylag későn, 1904-ben alakult meg (az LKLSZD 1893-ban, a Bund 1897-ben jött létre), azonban az országos párt föderatív átalakítását célzó állásfoglalásai kezdetben őt is szembeállították az OSZDMP-vel.' Az oroszországi szociáldemokrácia egyesülését, szervezeti összekapcsolódását az 1905-ben megindult és egyre nagyobb méreteket öltő forradalmasodás tette elkerülhetetlenné. Egyre gyakoribb lett a helyi szociáldemokrata csoportok megállapodása közös akciók végrehajtására, képviselőikből föderatív bizottságok alakultak, az egyes szociáldemokrata pártok együttes konferenciákat rendeztek együttmüködésük szabályozása és a követendő politikai taktika egyeztetése céljából. ' Az OSZDMP és az oroszországi nemzetiségi szociáldemokrata pártok viszonyáról, a nemzeti kérdésben kibontakozott korabeli polémiáról lásd Máté István: Az oroszországi szociáldemokrácia és a nemzeti kérdés (1893—1903). Tudományos Szocializmus Füzetek 80. szám. Művelődési Minisztérium, Bp. 1985. 111.