Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Palotás Emil: A császárok szövetségének kudarca (osztrák-magyar-orosz viszony az 1885-87-es balkáni válság időszakában) 811
826 PALOTÁS EMIL elképzelések hatására Herbert Bismarck ismét nagy energiával győzködte a Monarchia képviselőit a balkáni érdekelhatárolás hasznáról és szükségességéről, Kálnoky igyekezett rugalmasságot és megértést mutatni német partnereinek, bár irritálta őt, hogy sokszor és félreérthetetlenül kimutatott ellenszenve dacára, elvi elutasítását teljességgel figyelmen kívül hagyva Berlin rendre úgy járt el, mintha de facto fennállna az érdekszféra-elhatárolás. Most tehát az „önmagában tulajdonkép helyes gondolatot" szóban nem utasította el, csupán erős kételyeit sorakoztatta újból fel, erőteljesen kiemelve Románia függetlenségének fontosságát. Pontosítás jelleggel, valójában engedményként jelentette ki: Tisza szájával annyit közöltek, hogy egyetlen hatalomnak sincs joga okkupálni — de azt már nem, hogy erővel meg is akadályozzák az utóbbit.46 Engedékenysége gyorsan megbosszulta magát. Berlini ügyvivője postafordultával jelezte: H. Bismarck máris az oroszok tudtára adta, nyugodtan bevonulhatnak Bulgáriába, Bécs be fogja érni látszattiltakozással, ha a megszállás nem hosszú időre szól! A berlini orosz nagykövet, Suvalov, az akciópárt híve, örömmel vette ezt tudomásul, megerősítette, hogy Oroszországban már csak a cár és Giers tart ki az „absztinencia" mellett, majd megnyugtatta az államtitkárt, hogy a bulgáriai orosz megszállás nem lesz tartós, a csapatok legfeljebb egy évig maradnak ott!4 7 Az ifjabb Bismarck eljárása kihozta sodrából Kálnokyt. Érzelmeit nem titkoló táviratban utasította képviselőjét felháborodása tolmácsolására: ő egyáltalán nem éri be látszattiltakozással; ha az orosz csapatok megjelennek a fejedelemségben, ő is, Tisza is azonnal bukni fog. Szinte hitvallásszerű tömörséggel vallott orosz politikájáról: mi sokáig semlegesek voltunk Bulgáriában. Még ma is arra törekszünk, hogy a konfliktust elkerüljük. De végtére is nem tarthatjuk a létrát, hogy az oroszok a falon át újra bemásszanak Bulgáriába!4 8 A kellő hatás azonban elmaradt. Folytatódott a süketek párbeszéde, mindkét fél a magáét ismételgette. Kálnoky november 2-án kijelentette: csakis személyes tapintatból nem lép fel durván az érdekszféra-kijelölés ellen. Bismarck állításai ellenére nincs és nem is volt megegyezés Ausztria és Oroszország között területi elhatárolásról.4 9 Számára elfogadhatatlan, hogy csak Bulgária, ill. Szerbia sorsát rendezzék. Románia döntő pontot képez, ebben a Monarchia nem enged. Közben a bolgár színpadon szintén haladt előre a drámai játék. Kaulbarsz a kormányt ignorálva független hatalomként próbált eljárni, „antik idők prokonzuljainak modorában".5 0 A régensekkel folytatott idegháború új fejezethez érkezett, amikor Pétervár a komisszár kérésére két hadihajót küldött Várnába. Félelem, izgalom, szenvedélyes találgatás következett, vajon ez már bevezető lépése-e a nagy akció-46 Kálnoky Taverához, 1886. okt. 14. HHStA PA III К. 135. 47 Tavera távirata, 1886. okt. 17. Uo. 48 Kálnoky 142—143. sz. táviratai. Uo. 4" Kálnoky Taverához. 1886. nov. 2. HHStA PA III К. 136. 50 Reuss bécsi német nagykövet jellemzése Lobanov előtt. Ld. utóbbi jelentését No 43: AVPR f. K. 1886, gy. 103.
