Századok – 1987
TÖRTÉNETI IRODALOM - Kirilo-metodievszka enciklopedija Tom. I. A-Z. (Ism.:Senga Toru) 727
TÖRTÉNETI IRODALOM KIRILO-METODIEVSZKA ENCIKLOPEDIJA. ТОМ I. A-Z. GLAVEN REDAKTOR: PETAR DINEKOV. IZDATELSZTVO NA BALGARSZKATA A KA DEMI JA NA NAUKITE, SZÓFIA 1985. 740 1. CIRILL-METÓD ENCIKLOPÉDIA. I. kötet 1985-ben Metód halálának 1100. évfordulója alkalmából több kiadvány is megjelenik, különösen olyan országokban, ahol valamilyen szláv nyelv a hivatalos nyelv. Az ismertetendő enciklopédia, bár ebben az évben látott napvilágot, nem ezen alkalomból, hanem Bulgária megalakulásának 1300. évfordulójának alkalmából készült, amelyet 1981-ben ünnepeltek. A kiadvány első pillantásra feltűnő és igencsak pozitív jellegzetessége a tetszetős küllem és a gazdag - színes és fekete-fehér - képanyag. Az örömbe, amelyet e szép kiadvány szerzett, egy kis üröm is vegyült, hiszen a három kötetre tervezett enciklopédia első kötetének kiadására csak négy évvel később került sor. Az enciklopédia előszava 1981. decemberi dátumot visel, szedésre pedig 1982 decemberében adták, és 1985 februárjában imprimálták. Az időközben megjelent újabb szakirodalmat néhány kivételével már nem vehették figyelembe. Ezen enciklopédia elkészítését a Bolgár Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete kezdeményezte, ahol az alapmunkálatokat is végezték, de természetesen nemcsak irodalmárok, hanem történészek, régészek, nyelvészek stb. is részt vettek a munkában. Minden címszó után szerzőjének neve is fel van tüntetve. Nincs tudomásunk arról, hogy készült volna-e valaha is a világon ilyen nagy terjedelmű enciklopédia a Cirill-Metód témával kapcsolatban. Igaz, hogy az 1960-as évektől kezdve jelenik meg az igen nagy szabású „Síownik staroiytnos'ci stowianskich", és már csak a 7. kötet 2. része maradt hátra, vagyis csupán a „Supplementum". Ez a lengyel lexikon azonban sokkal tágabb tematikával foglalkozik, de a Cirill-Metód problematikára vonatkozóan is szerepel benne elég sok, tartalmában igen gazdag címszó. Talán nem kell csodálnunk, hogy éppen Bulgáriában adják ki a Cirill-Metód enciklopédiát, hiszen eddig is számos értékes kiadvánnyal gazdagította a nemzetközi Cirill-Metód kutatást. Egyes szakemberek szerint (Konstantin-) Cirill és bátyja, Metód feltehetőleg a bolgárok között is folytatott missziós tevékenységet, mielőtt Moráviába indult volna П1. Mihály bizánci császár megbízásából. Metód 885-ben bekövetkezett halála után tanítványait kiűzték Moráviából, akik többek között Bulgáriában találtak menedéket. Cirillnek és Metódnak, valamint tanítványaiknak, mindenekelőtt Klimentnek és Naumnak köszönhető, hogy Bulgária a szláv írásbeliség központjává vált. Az ószláv nyelv, amelyre a 9. században a kereszténység fontos műveit, a liturgikus könyveket görögből lefordították, bolgár jellegű volt, és egyházi szláv vagy óbolgár nyelv néven is ismeretes. így a Cirill-Metód kutatás bolgár nemzeti tudománynak is nevezhető, úgy mint az uralisztika a magyarok számára. Ha a keletről érkezett bolgárok elődei nyelvileg nem szlávosodtak volna el, a jelen enciklopédia nem látott volna napvilágot Bulgáriában. Az előszó szerint az enciklopédia tartalmaz: a társadalmi és kulturális élet minden területére vonatkozó adatokat: írás, nyelv, történelem, irodalom, régészet, képzőművészet, építészet, alkalmazott művészet, zene, Cirill és Metód tetteinek historiográfiája, kútfők, a Cirill-Metód hagyomány Bulgáriában és a szláv világban a 9. századtól napjainkig, valamint bibliográfia. Utalással együtt csupán kb. ezer címszót fog tartalmazni összesen, ami azt jelenti, hogy egy-egy címszóra nézve bővebb információt nyerhetünk, sőt minden címszó végén szakirodalom is található. Hiányolhatunk viszont a műbe néhány, be nem került címszót. Külön kikeli emelnünk, hogy a címszavak között olyan elhunyt és élő tudósok nevet is szerepelnek, akik a Cirill-Metód problematika és az ezzel kapcsolatos szlavisztika területén eredményesen működtek és működnek. Tehát az ilyen értelemben vett szlavisztika „Ki kicsodája"-ként is
