Századok – 1987
BESZÁMOLÓ - "Buda; 1686." (J. Ujvári Zsuzsanna) 705
BEZSÁMOLÓ 705 A szerző a Rázsó Gyula által felvetett Zrínyi-képre is reflektált. „Ma még elvi tisztázásra váró kérdés, mi a jó politika kritériuma. A siker? A rövid távú vagy a hosszú távú eredményesség? A folytathatóság? " R. Várkonyi Ágnes saját kutatásai alapján Zrínyit, európai mércével is, kora egyik legnagyobb formátumú politikusának nevezte. Pirnát Antal hozzászólása roppant tanulságos volt, örvendetes lesz, ha majd nyomtatásban is megjelenik. Akkor bizonyára az illetékesek, Makkai László és Péter Katalin is válaszolnak rá. Az egész napos vitat Rácz István szavai zárták le: úgy érzi, a szimpozion elérte a célját, a tanulságokat letisztulva ki-ki magával viszi. Köszönetet mondott a szerzőknek, szerkesztőknek, akik maradandót alkottak, köszönet a referenseknek, akik előadásaikkal, észrevételeikkel a jövő kutatásait is egyengetik. Végül, de nem utolsósorban a hallgatóságnak is megköszönte részvételét — ők abban a rendkívüli élményben részesülhettek, hogy bepillantást nyertek egy szintézis születésének mechanizmusába. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolának, személy szerint Takács Péternek mindanynyian hálával tartozunk a vita megszervezéséért, megrendezéséért, amely egyúttal méltó tisztelgés is volt Hársfalvi Péter emléke előtt. J. Ujváry Zsuzsanna „BUDA, 1686." 1986. szeptember között „Buda, 1686." címmel a Budavári Emlékbizottság szervezésében nemzetközi tudományos ülésszakot tartottak a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A konferencia legjelentősebb eseménye volt a Buda visszavívásának 300. évfordulójára emlékező tudományos és kulturális rendezvények sorának. A tudományos ülésszak szeptember 1-én Pach Zsigmond Pál akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének kutató professzora, a Budavári Emlékbizottság elnökének megnyitójával [Szövegét ld. a Századok 1986. évi 5-6. számában!] kezdődött, majd a nagy nemzetközi áttekintést nyújtó referátumok után a korszak más jeles kutatói tartották meg előadásaikat. A második nap - szeptember 2. — a kései utódok tisztelgése volt az ostrom elesettei, hősei emléke előtt. Budapest Főváros Tanácsának délelőtti ünnepi ülése után délután 3h -kor került sor a Bécsi kapu téri Angyalos Emlékmű megkoszorúzására. Pach Zsigmond Pál akadémikus emlékező beszéde után az Elnöki Tanács, a Honvédelmi Minisztérium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, Budapest Főváros Tanácsa, valamint a Magyar Keresztény Egyházak és a Budavári Emlékbizottság nevében helyezték el a megemlékezés koszorúit. A budavári csata keresztény hőseinek emléktábláját a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, valamint az Osztrák Köztársaság képviselői koszorúzták meg. A 300 évvel ezelőtti nagy európai összefogás eredményeként megszületett győzelem emlékére felavatták a Kapisztrán téri Mária Magdolna-torony falában elhelyezett emléktáblát — azon nemzetek katonái emlékére, akik 300 esztendeje Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel fővezérletével Buda várát a töröktől visszavívták. A Hadtörténeti Múzeum e napon a Buda felszabadulásának évfordulójára rendezett
