Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Ránki György: A hadigazdaság kérdései a második világháborúban 49
68 RÁNKI GYÖRGY Ezek a mutatók egyértelműen tanúsítják, hogy a Szovjetunió iparának csupán azon két ágazata termelt többet a háború alatt, mint a háború előtt, mely a legszorosabban összefüggésben állt a fegyvergyártással. Olyan alapvető nyersanyagok termelését illetően, mint a szén, a vas, az acél és a villamosság, a szovjet ipar nem tudta elérni 1945-ig a háború előtti termelési szintet.5 6 1940 1941 1942 1943 1944 1945 Szén, mill. T 166 151 75,2 93 118 149,7 Olaj, mill. T 31 28,5 15,2 15,8 17 19,4 Acél, mill. T 18,3 17,8 8 8,4 10,7 12,2 Vas 14,9 13,8 4,8 5,6 7,3 — Villamosság 48,3 46,5 23 32,8 35 43,3 Másszóval, a német vas-, acél- és széntermelés jócskán meghaladta a háború alatt a Szovjetunió termelését, még akkor is, ha a németek által megszállt területek termelését figyelmen kívül hagyjuk. És mégis a szovjet fegyverkezési ipar több puskát és ágyút, tankot és repülőgépet tudott produkálni, mint a német.57 A Szovjetunió 77 000 páncélost állított elő a háború alatt, midőn pedig Németország nem tudott többet termelni, mint 56 000 tankot. A németek által előállított 78 000 repülőgéppel szemben a szovjet repülőgépgyártó ipar 100 000 gépet állított elő. (Ha figyelembe vesszük, hogy a németek több bombázót gyártottak, melyeknek súlya természetesen lényegesen nagyobb volt, mint a vadászgépeké, akkor is legfeljebb azonosnak vehetjük termelésük mennyiségét a Szovjetunióval.) A szovjet hadigazdaság erősségét nagyon világosan mutatja, hogy a hatalmas területi veszteségek ellenére is már 1941 második felében több fegyvert állítottak elő, mint az év első felében. Amíg 1941 első felében 1800 tankot gyártottak, a következő hat hónapban 4740-et. Az 194l-es év első felének 950 repülőgépével szemben az év második felében 8000 repülőgépet termeltek, és szinte a hadsereg hadianyagszükségletének minden ágazatában hasonló növekedést értek el.58 1942-től a szovjet tervezők régi fegyverek számos módosítását vitték keresztül, és néhány lényeges új fegyvert terveztek. Az új rakétakilövő, a géppisztolyok, az LA-5 és a JAK-7 repülőgépek sokkal jobb vadászgépek voltak, mint amivel a szovjet hadsereg korábban rendelkezett, és néhány hónappal később már kész volt az új 56 N. Voznyeszenszkij: The Economy of the USSR during World War II. Washington, 1948.46. p. és ettől jelentéktelen eltéréssel: Szovjetszkaja Ékonomika, 259—267. 57 Kluev: Mifii i pravda. Leningrád, 1969. 191—195. A szovjet tanktermelés és repüló'gép gyártás: 1941 6 542 12 516 1942 24 795 21 343 1943 29 000 34 900 58 50 let vooruzsennij szili Moszkvii. 1967. 505.
