Századok – 1987

BESZÁMOLÓ - Vita a Magyarország története I. kötetéről (Barabás László - Szabó Géza) 673

BESZÁMOLÖ VITA A MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1. KÖTETÉRÖL A Magyarország története tízkötetes nagy összefoglalásának immár több mint a felét kézbe veheti a szakmai közönség és a szélesebb olvasótábor. A legkorábban megjelent 6—7—8. kötetről 1979. november 21-én a Debreceni Akadémiai Bizottság és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszéke szakmai vitát rendezett Nyíregyházán, a három kötet szerkesztői, szerzői többségének aktív részvételével, 120-150 főnyi hallgatóság figyelmétől kísérve. (A vita anyagát a Századok 1981. 6. száma közölte, 1263-1319. 1. Ugyanebben a számban jelent meg Glatz Ferenc beszámolója a Magyarország története eddigi munkálatairól). A nyíregyházi vita szakmai színvonala adta a bíztatást a szervezőknek, hogy a következő kötetek megjelenése után is megkíséreljék a vitaülések összehívását. így került sor az 5. kötet vitájára 1981. november 2-án. A két konferencia után — még ha néhány év el is telt közben - már egy nemes, hasznos hagyomány folytatásának számított, amikor a Főiskola Történettudományi Tanszéke 1985. november 15-re meghívta a magyar őstörténettel és a koraközépkorral foglalkozó 1. kötet szerkesztőit, szerzőit. A vitaülés résztvevőit, a mintegy 200 főnyi hallgatóságot Cservenyák László főiskolai tanár, a Bessenyei György Tanárköpző Főiskola főigazgatója, a Történettudományi Tanszék vezetője üdvözölte a társ-rendezőszervek — a Magyar Történelmi Társulat megyei Tagozata, a TIT Megyei szervezete, a Szabolcs-Szatmár megyei Múzeum és a Megyei Levéltár — nevében is. Emlékeztetett rá, hogy a vitaülések gondolata Hársfalvi Pétertől, a Történettudományi Tanszék váratlanul elhunyt vezetőjétől származott, s az eddig megjelent kötetek vitái nemcsak a szerzőknek, szerkesztőknek adtak hasznos szakmai visszajelzést az elkészült műről, de a gyakorló tanároknak is pótolhatatlan továbbképzési, a főiskolai haliatoknak további ismeretszerzési alkalmat jelentettek. Megköszönte az országos szakmai szerveknek, egyetemi intézeteknek a rendezvényhez nyújtott segítségét, ismertette Pach Zsigmond Pál akadémikusnak, a Magyarország története sorozat szerkesztő bizottsága elnökének a konferencia szervezőinek és résztvevőinek írott üdvözlő levelét. Ezek után felkérte Kovács Tibort, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesét az elnöki teendők ellátására, az első napi vita levezetésére. Kovács Tibor mindenekelőtt a nagy összefoglaló munkák felelősségét és nehézségeit hangsúlyozta. Felelősségét elsősorban az adja, hogy hosszú évtizedekre alapvetően befolyásolják az átlag művekénél jóval szélesebb olvasótábor történelemszemléletét, valamint, hogy tükrözniük kell adott időszak tudományos felkészültségét, felfogását és adott politikai-társadalmi viszonyait. Nehézségeik pedig abból adódnak, hogy sokszor