Századok – 1987
ÁLLÁSPONTOK; VÉLEMÉNYEK - Fügedi Erik: A Mohács előtti kutatás helyzete Magyarországon 661
662 ÁLLÁSPONTOK, VÉLEMÉNYEK 662 különböző főhatóságoknak alárendelt intézmények koordinálását csak magas szintű szerv végezheti el. Összefoglalva: az írott források gyűjtése és rendezése terén nagy és fontos lépés történt, a munka befejezése sem tűnik reménytelennek, de biztosítani kell a folyamatosságot, és a Bizottságnak kell kezdeményezőleg fellépnie. Még mindig az iratoknál maradva kell egy látszólag mellékes kérdést felvetni. A Dl. ma már általában csak fényképeken kutatható, a Df pedig csak fényképekből áll. Az Országos Levéltár ezeket a fényképeket ugyanolyan módon őrzi, mint az eredetieket, azaz a fényképeket is csak a Levéltár kutatótermében lehet használni, ami az alább még részletesen tárgyalandó utánpótlás és munkaszervezés szempontjából nem látszik a legjobb megoldásnak. Hozzáteszem, hogy a kutatási szabályzat alól az Országos Levéltár főigazgatója egy esetben már kivételt tett, amikor a Zsigmond-kori oklevéltár munkálataiban résztvevőknek a fényképmásolatok kölcsönzését engedélyezte. Indokolt lenne ennek a rendszernek valamennyi tudományos céllal dolgozó kutatóra (vidékieket is ideértve) történő kitérj esztése. 2. Ami az 1526 előtti iratokra áll, az fokozott mértékben áll a világ négy tája felé szétszóródott kódexeinkre is, ezen a téren azonban sajnos nem történt olyan előrehaladás, mint a levéltári anyag terén. Az UNESCO támogatásával megszervezett munka célja a külföldi könyvtárakban és gyűjteményekben őrzött már eddig is ismert, részben lappangó magyar származású kéziratok nyilvántartásának megteremtése és filmen az Akadémiai Könyvtár filmtárában történő elhelyezése lett volna. A munkával megbízott Csapodi Csabának azonban csak kétszer (olasz, spanyol és svéd könyvtárakban) Körmendy Kingának egyszer (a Vatikánban) nyílt alkalma kutatni, a terv folytatására több lehetőség nem adódott. A munka az elkedvetlenítő körülmények ellenére sem maradt abba teljesen: olyan katalógus készítését indították meg, amely az irodalomban, a külföldi nyomtatott könyvtári katalógusokban szereplő magyar vagy valószínűsíthetően magyar kódexeket vagy könyvtártörténeti adatokból rekonstruálható kódexeket tartalmaz. A katalógus teljesen nyílt rendszerű, mert kevés európai könyvtár adott ki nyomtatott katalógust, amely összes kódexét tartalmazná, és mert ezek sem jutnak el mind Magyarországra és végül, mert a katalóguscédula tartalma a kódex feldolgozottságának függvénye. Ha külföldön — elsősorban anyagi okokból — a munka nem is haladhat megfelelő ütemben, hazai állagainkban a rendcsinálás két fontos lépést tett előre: Vizkelety András két kötetben a hazai német nyelvű kéziratok teljes katalógusát jelentette meg (Beschreibendes Verzeichnis der altdeutschen Handschriften in ungarischen Bibliotheken I—IL Bp. 1969-73), Csapodi Csaba elkészítette az Akadémiai Kézirattárban őrizettekét. Itt kell megjegyezni, hogy J. Sopko a szlovákiai, ill. a mai Magyarországon és Gyulafehérvárt található felvidéki kódexek katalógusát adta ki (Stredoveké latinské kodexy slovenskej proveniencie v Mad'arsku a v Rumunsku, Martin 1982). A kódexekkel kapcsolatban hosszú éveken át más irányú kutatás is folyt. A főként régi kötéstáblákból kibontott töredékek gyűjtése és meghatározása szépen halad, a munkacsoport vezetőjének, Mezey Lászlónak szerkesztésében az első (az Egyetemi Könyvtár állományába tartozó) 300 töredék feldolgozása jelent meg 1983-ban (Fragmenta Latina codicum in Bibliotheca Universitatis Budapestiensis) 3. A Munkabizottság részére 1976-ban Kubinyi András készített jelentést középkori forráskiadásunk helyzetéről, beszámolva a tervek hosszú soráról, amelyek nem jutottak el
