Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Stromer; Wolfgang von: Zsigmond császár Velence elleni kontinentális zárlata és a nemzetközi kereskedelmi utak áthelyeződése (1412-1413;1418-1433) 638
ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS VELENCE 653 meg Zsigmond 1405. évi Lengyelország, majd 1411-ben és azt követően Velence elleni gazdasági háborús terveinek és intézkedésének kezdeményezői között.5 8 Márk, a nürnbergi nagykereskedők és bányavállalkozók exponense, 1409-től a harmincad főbérlője, 1399-1405 között pedig főkamaraispán volt, s így a nemesfémek lelőhelyei és a pénzverés feletti felügyelet is a hatáskörébe tartozott. Utóda a nürnbergi Kamerer Ulrik lett, aki korábban harmincad- és urburaispán volt. A toruni Jan Falbrecht, a porosz Hanza-konszern feje és Zsigmond kulcsembere a Szajnától és a Keleti-tengertől Velencéig és a Fekete-tengerig terjedő hatalmas térségben, 1431-ben „Kupfergraf'-ként Magyarország rezére viselt gondot, 1428-ban pedig a brassói pénzverdét irányította. Hans Lemmel - egy Bambergben és Nürnbergben honos patrícius család sarja - Zsigmond kincstartójának, Matthias Lemmelnek az unokatestvére, 1438-ban a nagyszebeni kamaraispánságból került az erdélyi szászok királybírói székébe, s a belpolitikai viszályok ellenére megmaradt e tisztségében V. László haláláig. Időközben a nürnberg-bambergi bányavállalkozó és nagykereskedő Ludwig Stromeir szebeni polgárrá és 1460-ban székbíróvá lett, míg végül a 16. század első felében a szebeni királybírói tisztet évtizedeken át Haller Péter — a Duna-medencében és a Kárpátok térségében már több generációra visszatekintő nürnbergi patrícius család leszármazottja - töltötte be, s mint ilyen, főleg az Oszmán Birodalommal szembeni politika egyik kulcsembere lett Erdélyben.5 Az erdélyi szászok azon kísérletei, hogy a Fekete-tengerig és térsége felé menő kereskedelmet maguknak tartsák fenn, elhibázottak voltak; kérdéses, hogy törekvéseik a délnémetek ellen irányultak-e egyáltalán. Zsigmond egyébként nem volt tekintettel egyes városok érdekeire, vagy az általa ígért kedvezményekre abban az esetben, ha azok fontosabb céljainak elérését veszélyeztették. De a töröktől halálosan fenyegetett erdélyi szász városok számára a király volt az egyetlen, aki uralkodásának kezdetétől haláláig mindent megtett azért, hogy az őket és Európát egyaránt fenyegető veszélyt elhárítsa. Fekete-tengeri terveivel mindenekelőtt ezért a célért fáradozott! A török veszély elhárításáért, s lehetőség szerint egyidejűleg Velence megtöréséért, az Ázsiába, illetve Levantéba vezető új kereskedelmi utak megnyitásáért küldte újra meg újra követeit, vakmerő férfiakat, a Pontus körüli népek és törzsek uralkodóihoz, a genovaiak kereskedelmi kolóniáiba, a bizánci császárhoz és magukhoz a törökökhöz is. Elsősorban a Kara Julukkal való együttműködése révén sikerült politikailag és katonailag egyaránt hatékony koalíciót létrehoznia a Pontus térségében az Oszmán Birodalom ellen. A Nyugat szövetségeseként a „Fekete Pióca" sokkal megbízhatóbb és sikeresebb volt unokájánál, Uzun Haszánnál, aki II. Mohamed kortársaként eddig ismertebb volt a történetírásban.61 Zsigmond követei megállták helyüket a Közel-Keleten, földrajzi tájékozottságra és nyelvismeretre tettek szert, kapcsolatba léptek a helyi hatalmasságok-5 'Mdlyusz E.: Die Zentralisationsbestrebungen König Sigismunds in Ungarn. Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae Tom. 50. Budapest 1960. 16-21., 29. W. von Stromer: Kammergrafen ... 91-94., 99. Uő.: Hochfinanz ... I. 143-150. UŐ.: Wirtschaftspolitik im Spätmittelalter: Die Gründung der Baumwollindustrie . . . 113-119. 5 9 W. von Stromer: Kammergrafen. . . 97., illetve az említett tanulmány 26. jegyzete és táblázatai. Uő.: Hans Tilman . . . 474. Kubinyi A.-H. von Haller: Die Nürnberger Haller in Ofen. Ein Beitrag zur Geschichte des Südosthandels im Spätmittelalter. MVGN. 52/1963-64. 80-128. H. von Haller: Bartholomeus Haller von Hallerstein, Handelsherr 1486-1551. Berühmte Nürnberger aus neun Jahrhunderten. Hrsg. von C. von Imhoff. Nürnberg 1984. 101. 60G. Beckmann: Der Kampf Kaiser Sigmunds gegen die werdende Weltmacht der Osmanen 1392-1437. Gotha 1902. passim. M. Silberschmidt: Das orientalische Problem zur Zeit der Entstehung des türkischen Reiches nach venezianischen Quellen ... 1381-1400. Beträge zur Kulturgeschichte des Mittelalters und der Renaissance. Leipzig-Berlin 1923. 27. köt. passim. W. von Stromer: Die Schwarzmeer- und Levante-Politik . . . (mint a 9. jegyzet). 6 'F. Babinger: Mehmed der Eroberer und seine Zeit. München 1953. 196., 325. és passim. W. von Stromer: Eine Botschaft des Turkmenenfürstens Qara Yuluq . . . passim.