Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Engel Pál: Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában 613
KÖZÉPKORI SlROK SZÉKESFEHÉRVÁROTT 629 7. Szentgyörgyi Cecilia, id. Rozgonyi István első felesége Szentgyörgyi Gróf (III.) Péter Pozsony megyei főnemes leánya volt. Születési éve ismeretlen, de mivel a fia, János 1440-től felnőttnek számított, és aligha született 1420 után, Cecilia születését nagyjából 1400 tájára tehetjük. 1436-ban még élt, de legkésőbb 1438-ban meghalt." Becsült kora: 33-41 év. Mivel Zsigmondnak az előző pontban idézett engedélye az ő javára is szólt, csaknem bizonyos, hogy a székesfehérvári bazilika Rozgonyi-kápolnájában temették el. 8. Rozgonyi János győri ispán Id. Rozgonyi István és Szentgyörgyi Cecilia fia volt. Oklevelekben 1431-1459 között szerepel. 1440-ben részt vett I. Ulászló koronázásán, ekkor tehát már aligha volt kiskorú. 1442-ben győri ispánként említik. 1459-ben Csókakő várában halt meg. Születése 1420 tájára tehető.10 0 Becsült kora: 36-42 év. Jogos feltételezés, hogy az apja által alapított Rozgonyi-kápolnába temették el. A Rozgonyi-családnak esetleg Székesfehérvárott eltemetett többi tagjára vonatkozóan ld. a Bevezetésben mondottakat. 9. Buzlai László lovászmester Sáros megyei köznemesi család sarja. Legkésőbb 1441-től Újlaki Miklós szolgálatában állt, először erdélyi alvajdaként, majd várnagyi és egyéb minőségben. 1456—1459 között — továbbra is Újlaki-familiárisként - királyi pohárnok- és lovászmesteri méltóságot viselt, de ténylegesen nem emelkedett az országbárók közé, és jelentős vagyont sem szerzett. Hihetőleg 1420 előtt született, és valószínűleg 1481 után kevéssel meghalt.101 Becsült kora: 65-70 év. nostre prece humili et devota, ut huiusmodi suum propositum et intentum regia benivola annuentia et concessione gratiosa admittere dignaremur. Unde nos, qui inter ceteras rei publice curas ab alto nobis commissas etiam ad ea, per que salutis procurantur opera, summopere debemus et tenemur invigilare, precibus et votivis desideriis prefati Stephani de Rozgon regia benignitate favorabiliter inclinati id eidem Stephano de Rozgon, ut ipse in pretacta ecclesia beate Marie virginis Alberegalis in quocumque angulo et loco maluerit, pro sui et suorum consortis, prolium et fratrum ac generationum predictorum corporis requie unum locum sepulture eligere, et in eodem loco sepulture altare vei alias structuras ex lapidibus construi seu edifïcari facere, ac huiusmodi sepulturam altareque seu alias structuras pro sue et aliorum predictorum animarum salutis remedio iuxta sue voluntatis libitum certis possessionibus ac rebus et bonis dotare valeat atque possit duximus annuendum et gratiose concedendum, ymmo annuimus et concedimus harum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante. Datum in civitate nostra Brassouiensi, feria quinta proxima ante festum epiphanie domini, anno eiusdem M°CCCCcXX° VII° (1427. fan. 2.), regnorum nostrorum anno Hungarie etc. quadragesimo, Romanorum decimoseptimo et Bohemie septimo. A szöveg élén jobbról és a szöveg alá nyomott titkos pecsét alatt: Commissio propria domini regis. Hártyán. Hátlapján 1500 körüli kézzel: Ad capellam Alberegalis. ""Vö. Keresztes 1926. 20-21. 100 Keresztes i. h.; 1440-.Mátyusz 1957. 76; 1442: Teleki X. 114; halálára 1459: Dl. 15 391. 101 Életére Kubinyi 1973. 26.
