Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Senga Toru: IV. Béla külpolitikája és IV. Ince pápához intézett "tatár-levele" 584
IV. BÉLA KÜLPOLITIKÁJA 607 (2) Magyarországnak a bosnyák eretnekekhez való viszonya, amelyről a kérdéses levél is említést tesz, leginkább az 1247-ben és 1248-ban Magyarországra küldött pápai levelekből kikövetkeztethető helyzettel van összhangban. A pápa 1247. január 30-án kelt levelében felszólítja a magyar királyt a bosnyák eretnekek elleni hadjáratra.10 5 A pápa augusztus 26-i leveléből pedig kivehető, hogy a kalocsai érsekség, melynek a pápa ekkor készen állt fennhatósága. alá vonni a bosnyák püspökséget, sikertelenül fáradozott a bosnyák eretnekek kiirtásában. E levél szerint az eretnekek ellen emeltetett erődök nem voltak képesek ellenállni a támadásoknak; és mivel nincs remény arra, hogy Bosznia önkéntesen visszatérjen a katolikus hitre, a pápa reméli, hogy a visszatérést a kalocsai érsek kereszteseinek segítségével el lehet érni.10 6 Az 1248. március 27-i levelében viszont a pápa felszólítja a kalocsai érseket arra, hogy ne vonuljon Ninoszlav bosnyák bán ellen.10 7 Tehát feltehető, hogy 1247-ben volt Bélának oka arra, hogy megemlítse a pápának a bosnyák eretnekek elleni harcot.10 8 (3) A kérdéses levélben még arról is szó esik, hogy a johanniták a király kérésére „nemrég'-' (nuper) fegyvert fogtak a pogányok és a szakadárok ellen az ország és a keresztény hit védelmének érdekében; Béla egy részüket el is helyezte a veszélyes területeken, a kunok és bolgárok határain, ahonnan Magyarország megszállása idején is bejöttek a tatárok. A király 1247. június 2-án kelt leveléből kitűnik, hogy a johannitáknak adományozta a Déli Kárpátok és a Duna közti területet.10 9 Kétségtelen, birtoklásáért. [Ilka Petkova: A propos de politique de la Hongrie, 112., 114.; uo.: Nordwestbulgarien in der ungarischen Politik der Balkanhalbinsel im 13. Jahrhundert. Bulgarian Historical Review 11 (1983) 1. 59.] Petkova elképzelése annak is köszönhető, hogy a bolgár történetírásban az a nézet uralkodik, miszerint IV. Béla már 1246-ban felvette a „rex Bulgáriáé" címet. [Ld. Petkova fent említett két cikkén kívül Petar Nikov: Balgaro-ungarszki otnosenija ot 1257 do 1277 godina. Szbornik na Balgarszkata akademija na naukite 11 (1920) 15., 57.; Isztorija naBalgarija. III. Szófia 1982. 267. (A szóban forgó rész O. Petrov munkája.)] E nézet egy 1246. évi dátumot viselő oklevélen alapszik [ÁUO. VII. 207. (Nr. 136.)], amelyben a magyar király címei között a „rex Bulgáriáé" is szerepel. Ez az oklevél azonban hamis. [Karácsonyi János: A hamis, hibáskeletű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Bp., 1902. 18.; RA. I. 254-255. (Nr. 843.); Szentpétery /.. Bolgárország, 230-231.] Ami az osztrákokat illeti, úgy véljük, hogy IV. Béla 1250 novemberében nem panaszkodhatott a pápának váratlan rajtaütéseik miatt, tekintettel arra, hogy az év júliusában ő maga tört be seregével az osztrák tartományokba, és ott pusztításokat végzett (Id. a 86-88. jegyz.). Tehát a levél kelte az 1247 és 1250 közti évszámok közül a legkevésbé valószínű, hogy 1250-ben volt. 10S VMH. I. 202-203. (Nr. 376.) = CD. IV/1. 461. 106 VMH. I. 204-205. (Nr. 382.) = CD. IV/1. 467-468. 107 VMH. I. 206. (Nr. 387.) = CD. IV/2. 28-29. ""Többször előfordul az a nézet, miszerint IV. Béla, illetve veje, Rosztiszlav 1253-ban vagy 1254-ben foglalta el Boszniát. (Vjekoslav Klai'c: Geschichte Bosniens von den ältesten Zeiten bis zum Verfalle des Königreiches. Leipzig 1885. 112-113.; Pauler Gy.: MNT. II. 228-229.; Sima Cirkovic: Istorija srednjovekovne bosanske drzave. Beograd 1964. 72.; MTK. I. 155.; Kristó Gy.: Magyarország története, 226.) E következtetés alapjául főleg a következő két körülmény szolgál: (i) A „tatárlevél"-ben - amelynek keltét az e nézetet vallók 1253-ra vagy 1254-re teszik - arról esik szó, hogy a magyar király serege jelenleg harcban áll a bosnyák eretnekekkel, (ii) Radoszlav, Hum ura 1254 májusában kelt oklevelében a magyar király igazi hívének vallja magát [ÁUO. II. 378-379. (Nr. 245.)] E nézet is revízióra szorul, ha a „tatárlevél" nem 1253-ban vagy 1254-ben, hanem korábban keletkezett. Vö. John V. A. Fine, Jr.: Was the Bosnian Banate Subjected to Hungary in the Second Half of the Thirteenth Century? East European Quarterly 3 (1969) 3. 167- 177. ""Ld. az 58. jegyz.
