Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Senga Toru: IV. Béla külpolitikája és IV. Ince pápához intézett "tatár-levele" 584
598 SENGA TOR U zatául a tatároktól hazafelé vezető úton történt események is szolgálhatnak. Amikor ugyanis Carpini 1247 nyarán Danyiilnál időzött, aki akkor már IV. Béla szövetségese volt, a halicsi fejedelem ajánlhatta neki, hogy Bélának is számoljon be a tatárokról. Carpini útleírásából tudjuk, hogy Danyiil és Vaszilko vele együtt levelet és követeket is küldött a pápához.6 5 ^ halicsi követek kalauzolhatták Carpinit Lengyelországon keresztül65a Bélához Magyarországra.6 6 IV. Béla fent említett, Zólyomban 1247-ben (augusztus 3-a és szeptember 11-e között) kelt oklevelei alapján arra is következtethetünk, hogy a király 1247 nyarán - talán július második felében vagy augusztus elején — Carpinit is Zólyomban fogadta,6 7 ott, ahol az előző év szeptemberében békeszerződést kötött Danyiillal.6 8 A luxemburgi kézirat szerint röviddel azután, hogy Carpini eltávozott, IV. Béla tatárokhoz küldött követei is visszaérkeztek az udvarba, akik Carpinihez hasonlóan meséltek a tatárok dolgairól, titkairól, sőt még az Európa elleni támadási tervükről is.69 Azt, hogy Carpini mit mondhatott el a magyar királynak, részletesebben útleírásából tudhatjuk meg, miszerint a tatárok Európa elleni újabb támadásakor az egyik had Magyarországon át fog behatolni, a második pedig Lengyelországon keresztül. Carpini megjegyzi, hogy a tatárok három vagy négy éven belül egészen Cumaniáig fognak jutni, ahonnan pedig majd megtámadják Magyarországot és Lengyelországot; azután hozzáteszi, nem tudja, hogy közvetlenül a harmadik tél után fognak-e jönni, vagy még egy ideig várnak.7 0 Kétségtelen, hogy Béla arra törekedett, hogy minél előbb s pontosabban értesüljön a tatárok mozgásáról, hogy megfelelő óvintézkedéseket tehessen. Ebből a szempontból is figyelmet érdemel a luxemburgi kézirat további híradása, miszerint Béla a tatárok támadási tervének hallatára fiát, Istvánt megházasította a kun „király" lányával.7 1 Ez minden bizonnyal 1247-ben történhetett,7 2 de a magyar történetírásban mindmáig legterjedtebb nézet szerint e házasságkötés 1254-ben jött létre:7 3 Ha ez a datálás helytálló lenne, akkor az vagy a luxemburgi kézirat híradásának megbízhatatlan voltára mutatna, vagy pedig úgy kellene értelmeznünk a feljegyzést, hogy a házasságkötés hét vagy nyolc évvel később történt, mint ahogy Carpini a hírt hozta Bélához a tatárok újabb zászlóbontásáról. A múlt században Gyárfás, aki ismerte a luxemburgi kéziratot, ellentmondásba keveredett, mivel a házasságkötés időpontját egy helyen 1254 tájára, más helyen pedig 1246-ra tette.7 4 Sinor is hasonló helyzetbe került, 6 5 SF. 126. (IX/48.); Napkelet, 107. 6s 'a Vö. R. A. Skelton-J. E. Marston-G. D. Painter: The Vinland Map, 40. (E rész Painter munkája);^. Plezia: L'apport, 30. "A követek talán ezután elváltak Carpinitó'l, és nála hamarabb érkeztek Lyonba 1247. augusztus 27-e eló'tt. Ld. a 61. jegyzetet. Vö./. UmiAski, Niebezpieczenstwo, 95. 6 7 Györffy Gy. : N apkelet, 31. 6 8 Ilyen körülmények között okunk van feltenni, hogy 1246-ban már létezett az új zólyomi vár, és erre vonatkozik Béla 1246. szeptember 11-i oklevelének keltezési helye, „Zolum sub Castro Polona". |AUO. II. 189. (Nr. 116.); RA. I. 25 2. (Nr. 836.)] Vö. Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 28-29. 6 9 Istványi G.: XIII. századi följegyzés, 270.; D. Sinor: John of Piano, 203.; Napkelet, 116. 70 SF. 94-95. (VIII/4.);Napkelet, 88. "Istványi G.: XIII. századi följegyzés, 270.;D. Sinor: John of Piano, 205.; Napkelet, 116. 72 Istványi G.: XIII. századi följegyzés, 272.; Napkelet, 239. 7 3 Pau 1er Gy.: M NT. II. 205.; Hóman В.: Magyar történet, П. 153 (vö. a 101. jegyz.); MTK. I. 154. ""Gyárfás I.: A jász-kunok, 286., 404.
