Századok – 1987

TANULMÁNYOK - Senga Toru: IV. Béla külpolitikája és IV. Ince pápához intézett "tatár-levele" 584

586 SENGA TOR U Azonban van még egy kevésbé ismert útvonal, amely témánk szempontjából különös figyelmet érdemel. Miközben a tatárok folytatták a pusztításokat Magyarországon, Halicsban, amelyet a magyar királyok a tatáijárás előtt is igyekeztek fennhatóságuk alá vonni, még tovább folytak a küzdelmek a halicsi főhatalomért a Romanovicsok és az Olgovicsok között, név szerint Danyiil és Rosztiszlav között. Rosztiszlav, aki Mihail kijevi nagyfejedelem fia volt, először keletről, a Dnyeper irányából indított hadjáratot Halics ellen, amelyet el is foglalt. A halics—volhiniai évkönyv 1241-nél arról tudósít, hogy Danyiil és fivére, Vaszilko, Rosztiszlav ellen indult. Rosztiszlav pedig nem tudta kivédeni a támadást, és Szcsekotovba menekült. Mialatt Danyiü és Vaszilko Rosztiszlavot üldözték, hírt kaptak arról, hogy a tatárok kivonultak Magyarországról, és a halicsi földre értek. Az évkönyv szerint ez a hír mentette meg Rosztiszlavot.6

E tudósítás nem 124l-re, hanem nyilvánvalóan 1242 tavaszának végére vonatkozik, amikor a tatárok kivonultak Magyarországról.7

Bizonyosra vehető, hogy a tatárok egy része Halicson keresztül takarodott ki az országból.8 Az évkönyv 1243. évi híradása szerint a tatárok szétverték Rosztiszlavot Borok-ban - ami talán 1242 tavaszának végén történhetett —, és az azután a magyarokhoz menekült, s a magyar király pedig — feltehetőleg 1242 vége táján — hozzáadta lányát, Annát feleségül.9 Tudjuk, hogy a magyarországi tatárjárást megelőző időkben Béla sem 6 Polnoje szobranije russzkih letopiszej (röviden: PSZRL). Т.Н. Moszkva 1962. (Az 1908-i kiadás reprintje.) 793. oszlop.; The Hypatian Codex, Part Two: The Galician-Volynian Chronicle. An Annotated Translation by GeorgeP. Perfecky (röviden:GVC). München 1973. 52. Megjegyzendő', hogy az évbeosztást a késó'bbi másoló illesztette be a halics-volhiniai évkönyvbe. Az évkönyv idó'rendi kérdéséről mindmáig a legrészletesebb és legjobb tanulmány Hrusevszkij tollából való. M. Hrusevszkij: Hronoljogija podjij Halicko-volinszkoji ljitopiszi. Zapiszki Naukovoho Tovarisztva im. Sevcsenka (röviden: ZNTS). 41(1901) 1-72. Az évkönyv magyar vonatkozású részei még nincsenek kellőképpen feldolgozva, ami nem kis zűrzavart okozott a magyar történetírásban, különösen idó'rendi tekintetben. Perényi csak az első lépéseket tette meg azzal, hogy bemutatta a szovjet kutatások eredményeit, és rámutatott arra, hogy össze kell vetni a magyar források és a halics-volhiniai évkönyv tudósításait. Perényi József: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai, in: Kemény Gábor (szerk.): Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből. I. Bp. 1961. 47-52. Részletekbe menő feldolgozás így még nem látott napvilágot. 7 1242 márciusában Kadan hadserege még Kiissza várát ostromolta, de Béla már májusban megbizonyosodott arról, hogy a tatárok az egész országból kivonultak, és Dalmáciából visszaindult Magyarországra. G. Strakosch- Grassmann: Der Einfall, П6.;Раи1ег Gy.: MNT. II. 190., 519. ' A halicsi útvonalról nem tesznek említést az 5. jegyzetünkben említett munkák. Ld. még pl. V. T. Pasuto: Mongolszkij pohod v glub Jevropi. in: Sz. L. 7>tàWnszfci/(szerk.):Tataro-mongoli v Azii i Jevrope. Szborniksztatyej. Moszkva 1970. 204-221. különösen 216. Pauler viszont megemlíti ezt az útvonalat (MNT. II. 189., 519.). Az, hogy a tatárok előre tervezték, hogy egyes csoportjaik Halicson át vonulnak vissza Magyarországról, abból is kitűnik, hogy mielőtt betörtek oda, meghagyták a bolohoviaknak, hogy vessenek nekik búzát és kölest (PSZRL. II. 792.; GVC. 51. A bolohovi földek nyugaton szomszédosak voltak Haliccsal és Volhiniával.). 'PSZRL. II. 794.; GVC. 52. Borok egy volhiniai faluval hozható kapcsolatba. (Szlovnik sztaroukrajinszkoji movi XIV-XV szt. u dvoh tomah. Kijev 1977-1978. L 113.) Rosztiszlav Magyarországra való menekülését Hrusevszkij 1242 tavaszának tájára, Pasuto 1242 végére, Dimnik az 1242 márciusa utáni időkre, Kotljar pedig 1242-re teszi. Rosztiszlav Annával való házasságkötése Hrusevszkij szerint 1243 táján, Dimnik szerint röviddel Rosztiszlav Magyarországra való menekülése után, Kotljar és Prokofjev szerint pedig 1243-ban történt. \M. Hrusevszkij: Hronoljogija, 30-31., 66-67.; V. T. Pasuto: Ocserki po isztorii Galicko-Volinszkoj Ruszi. s.l. (Moszkva) 1950. 230. Pasuto könyvének témánkra vonatkozó része később megjelent művében is megtalálható: Vnyesnjaja polityika