Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
4 GERGELY JENŐ országi nemzetiszocialista pártok programjaikban a keresztény egyházakat nemcsak nem támadták, hanem éppen ellenkezőleg, a vallás és a keresztény erkölcs feltétlen védelmét ígérték és az egyházaknak az új rendben fontos szerepet szántak.3 Az már más kérdés, hogy majd későbbi hatalomra kerülésük után a programatikus ígéretekből semmi sem maradt. Például maga Szálasi Ferenc, a nyilasmozgalmak reprezentánsa végig gyakorló katolikus maradt, a jezsuiták vezette Manrézába évente lelkigyakorlatra vonult. A nyilasok egyenruhás alakulatai tüntető módon megjelentek az istentiszteleteken és az egyházi ünnepeken. „A kereszténységnek ez a fitogtatása meglehetősen zavarólag hatott a hívők, sőt gyakran még a papok és lelkészek ítéleteire is."4 így még inkább felkészületlenül érte őket az 1944—45-ös tragédia, ami a nyilas diktatúrában érte el tetőpontját. 1. Irányzatok a magyar katolicizmusban az 1930-as években A katolikus egyházban és a katolikus társadalmi-politikai mozgalmakban az ellentétek kiéleződését és a differenciálódást az 1930-as években az egyre nyilvánvalóbbá váló totális fasiszta törekvések, a nácizmus németországi hatalomrajutása és nem utolsósorban ennek hatására nálunk is előretörő szélsőjobboldali, nyilas mozgalmak jelentkezése okozta. Az 1930-as évek derekától pedig a fasizmus és a demokrácia erői között kibontakozó küzdelem, a német befolyás elleni harc, a fasizmus és az antifasizmus közötti antagonizmus differenciálta a hazai katolicizmust. Ennek nyomán három alapvető irányzat kialakulását különböztethetjük meg: a konzervatív irányzatot, amely az 1920-as években kialakított status quo fenntartására törekedett; a szociális reformokat kezdetben hivatásrendi szellemben sürgető, de politikailag a liberális katolicizmushoz, majd a kereszténydemokráciához közeledő antifasiszta irányzatot; és végül a szintén hivatásrendi indíttatású, de a reformokat a totális fasiszta diktatúrától váró „fasizálódó" irányzatot. A választóvonal közöttük a Magyarországon létesítendő fasiszta diktatúrával, illetve a náci Németországgal szembeni állásfoglalás volt. A konzervatív katolicizmus fő ereje maga a felsőklérus, illetve az irányításával az 1930-as évek derekától működő Actio Catholica (AC—Katolikus Akció) volt. Ennek politikai irányvonalát a parlamentben és a közéletben az 1930-as években a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt képviselte. Ez a lényegében katolikus párt szemben állt a nácizmussal és a nyilasokkal, és különösen a szociális demagógiával és a fajelmélettel. Programja a mérsékelt szociális reformok melletti konzerválás, a nagybirtokrendszer integritásának őrzése, és a legitimizmus szellemében az alkotmányos parlamentáris monarchia fenntartása volt. Külpolitikailag a területi revízió 3 A programokat ismerteti és egyházi véleményt mond róluk Közti-Horváth József: A magyarországi nemzetiszocialista pártok története, programja és jelenlegi állása. Magyar Kultúra, 1938. XXV. évf. 49. köt. 4 László T. László: Szellemi honvédelem. Róma, 1980. 12
