Századok – 1987
DOKUMENTUMOK - Urbán Károly - Vida István: Részletek Barcza György emlékirataiból (1941-43) 355
402 DOKUMENTUMOK képviselve, csak a felsőházban Sigray Antal gr. és Csekonics István gr.6 7 által. A magyar felsőház, eltekintve néhány kinevezett tagtól, egészben véve németellenes, önérzetes hazafiakból állott, és már ez is megcáfolja azon ráfogást, melyet később a szélsőbal terjesztett, hogy a magasabb társadalmi osztályok, a főnemesség és a nemesség nálunk fasiszta-náci lett volna. Bátor és erélyes beszédek hangzottak el a felsőházban, hol Bethlen, Sigray, Pallavicini, Jankovich,6 8 Pálffy Géza6 9 és még sokan élesen elítélték a kormány németbarát, engedékeny és gerinctelen politikáját. A kormánynak tehát két ellenzéke volt, egy jobb- és egy baloldali. Az első dinamikus ellenzék volt, a másik csendesebb és nem annyira kifelé, mint befelé működött. A kormánypárt jobbszárnya a szélsőjobbal kacérkodott, a balszárnya pedig a baloldaliakkal, de egészben véve a kormánypárt hallgatott, mindenben helyeselt, és így Kállay helyzete a parlamentben biztosítva volt. Eltekintve a szélsőjobboldaliaktól, Kállayt a többi párt örömmel fogadta, mindenesetre megkönnyebbüléssel a teljesen német beállítású Bárdossy után. Világos, hogy a németek Bárdossy után gyanakvó bizalmatlansággal vették Kállay jövetelét, és bár a miniszterelnök beszédei, üdvözlő táviratai, hivatalos berlini útjai mind formailag teljesen megfeleltek a szövetségesi hűségnek, mégis jól tudták, hogy Kállay nem az ő emberük. A németeknek akkor már Magyarországon oly jól megszervezett szétágazó kémrendszerük volt, hogy mindenről azonnal értesültek saját és magyar besúgóik által. Reményi-Schneller pénzügyminiszter minden minisztertanácsi jegyzőkönyvet aznap titokban eljuttatott a német követhez. Jól tudták, hogy a németellenes politikai pártok és osztályok örömmel vették Kállay kinevezését, értesültek arról, hogy kit fogadott Kállay, sőt azt is megtudták, hogy kivel mit beszélt. A zsidók fellélegzettek Kállay jöttével, mert benne oly valakit láttak, aki csak beszél, de aki mégsem fogja őket bántani. A németek ezt a tünetet is regisztrálták, és Kállay terhére írták. Két tényező, amellyel Kállay már kezdetben sem bírt, a kormányzó és a katonai kamarilla volt. Ezek tulajdonképpen egyet alkottak, a vezérkar kínai fala vette körül Horthyt, melyen áthatolni Kállay sem volt képes, pedig el kell ismerni, hogy azt megkísérelte. A németek és a vezérkar és a honvédelmi minisztérium közötti összekötő tiszt szerepét Sztójay berlini magyar követ töltötte be. Sztójay akkor, amidőn Kánya volt berlini követ, ott katonai attasé volt. Kánya, aki egyike volt legélesebb eszű és leggyakorlottabb diplomatáinknak, mindeme tulajdonsága ellenére igen rossz 67 Csekonics Iván, gróf — nagybirtokos, diplomata, legitimista politikus. 1900-tól 1923-ig külügyi szolgálatban állt, 1923-ban nyugalomba vonult. A magyarországi legitimista mozgalom egyik vezetője, 1931—1935-ig képviselő a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programmal. 1927-től a felsőház tagja. "8 Jankovich József, pontosabban Jankovich-Besán József, gróf— nagybirtokos, 1935-től felsőházi tag. 69 Pálffy Géza, gróf — földbirtokos, legitimista politikus. Csehszlovákiai birtokait elvesztette, 1924-től 1928-ig Kanadában élt. 1928-ban tért haza, részben saját, részben bérelt birtokán gazdálkodott. A felsőház tagja a főrendi családok választottjaként.
