Századok – 1987
DOKUMENTUMOK - Urbán Károly - Vida István: Részletek Barcza György emlékirataiból (1941-43) 355
376 DOKUMENTUMOK rendkívül vonzó és rokonszenves kormányzó mögött semmi oly emberi tulajdonság nincs, ami miatt Angliában becsülésnek örvendhetne. A fenti, magában véve jelentéktelen incidenst azért jegyeztem fel talán kissé túl részletesen is, mert az jellemző volt az akkoriban nálunk uralkodó beijedtségre, Horthy gyengeségére és általában a politikai légkörre. Midőn 1941. december 7-én a Pearl Harbour-i japán támadás után az USA aktívan is belépett a háborúba, közvetlenül utána december 11-én Bárdossy magához kérette Mr. Pellt. Az akkor közöttük lefolyt beszélgetést a követ nekem másnap részletesen elmondotta. A miniszterelnök közölte a követtel, hogy Magyarország megszakítja Amerikával a diplomáciai kapcsolatokat. Néhány órára rá Bárdossy ismét felkérette a követet, és ekkor kimért szavakban tudomására hozta, hogy Magyarország magát hadiállapotban levőnek tekinti az USA-val. A két látogatás közötti órákban Erdmannsdorff német követ közölte ugyanis Bárdossyval, hogy nem elég, ha Magyarország megszakítja diplomáciai kapcsolatait az USA-hoz, hanem a „Führer személyes kívánsága az, hogy hadat is üzenjen Amerikának".31 A követ Bárdossy közlését tudomásul véve azt mondotta neki, hogy a magyar kormány ezen súlyos következményekkel járó elhatározását Magyarország nehéz helyzetének tudja be, és meg van arról győződve, hogy a magyar nemzet, melynek semmi közvetlen érdekellentéte sincs Amerikával, továbbra is rokonszenvvel viseltetik az USA iránt, hol oly nagyszámú magyarság él. Bárdossy erre emelt és éles hangon kijelentette, hogy feltevése nem helytálló, a magyar kormány elhatározását teljesen önállóan minden külső nyomás nélkül hozta meg, és a magyar nemzet és kormánya ebben teljesen egyek. Bárdossy ezen éppoly ügyetlen, mint hihívó kijelentése után a követnek természetesen nem maradt más hátra, mint szó nélkül távoznia. Mint nekem Mr. Pell mondotta, igyekezett Bárdossyt rávezetni, hogy az neki e legutolsó alkalommal olyasvalamit mondjon, amiből az tűnhetett volna ki, hogy a magyar-amerikai hadüzenet politikai szükségszerűségen, nem pedig nemzeti ellentéteken alapszik. Pell, aki ekkor is igazán jóakarónk volt, azt remélte, hogy ha majd az elnöknek valami ilyesféle hivatalos magyarázatát adhatja lépésünknek, ezzel eljárásunk enyhébb megítélését fogja Washingtonban elérhetni. Azonban Bárdossy visszautasító válasza után erre lehetősége már igazán nem volt. Bárdossy ezzel bebizonyította, hogy valóban ügyetlen és rossz diplomata, és hogy teljesen azonosította magát a németekkel, mert nem magyar, hanem német érdekeket szolgál vakon. Az amerikai követség elutazása Budapestről valóságos politikai tüntetéssé alakult. Mr. Pell és neje a Dunapalotában állandóan fogadták barátaik búcsúlátogatásait, és szobáik telis-tele voltak virággal. Ez persze szemet szúrt a németeknek, kiknek kívánságára a kormány felkérte a követet, hogy amíg elutazása rendezve nincs, költözzék ki az ilyenkor teljesen elhagyatott Margitszigetre a Palatínus szállóba. Ezt 31 Az események leírása nem egészen pontos. 1941. dec. 12-én délelőtt Bárdossyt nem Erdmannsdorff, hanem Karl Werkmeister német ügyvivő kereste fel az olasz követ társaságában. Lásd bővebben: Juhász Gy.: Mo. külpolitikája 1919—1945. 270—271.
