Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Strassenreiter Erzsébet: A Peyer-frakció tevékenysége 1946-47 fordulóján az SzDP-ben 299
318 STRASSEN RE ITER ERZSÉBET legközelebbi híve, a baloldal szilárd tagja, aktívan vett részt a kongresszus előkészítésében és a frakció elleni taktika kidolgozásában. A december 5-i pártvezetőségi ülésen — Peyerék szándékainak ismeretében — Szakasits élesen exponálta a pártegység kérdését általában, megbélyegezte az egységbontást, s nyíltan megfenyegette az ilyen kísérletek szervezőit. „Biztosítja a Pártvezetőséget, hogy mindenkivel szemben feltétlenül érvényt szerez a Párt egységének" — szögezte le. Erélyesen tiltakozott az olyan rágalmak ellen, melyek szerint „valamilyen szűkebb kör csinál politikát, és nagyon szégyellné magát és elmenne -— mondotta —, ha valaki bizonyítani tudná, hogy egy szűkebb körrel csinál politikát". Amíg ő a pártban van, húzta alá, „senki külön nem politizálhat".58 December első felében feltűnően előtérbe került Szakasits személye, szerepének pozitív értékelése. Az addigi gyakorlattól eltérően, 58. születésnapján, december 6-án, „a Szociáldemokrata Párt vezetői és a pártközpont dolgozói meleg ünneplésben részesítették" — számolt be erről a Népszava. Szakasits válaszában utalt arra, hogy mindent a mozgalomnak köszönhet: „én sohasem lehetek hűtlen sem a hajdani kőfaragóinashoz, sem pedig a proletár osztályhoz." Ezután hangsúlyosan „a mozgalom egységének fontosságáról beszélt és kijelentette: minden erejével a munkásosztályt és a nagyra hivatott mozgalmát szolgálja továbbra is".5 9 A memorandum publikálása előtt — a Népszava december 13-i számában — tették közzé Morgan Philips Szakasits Árpádhoz címzett levelét, amelyben megköszönte a szívélyes fogadtatást. Az Angol Munkáspárt vezetője nemcsak a vezető gárdát dicsérte meg lelkesedésükért, tettrekészségükért, de megnyugtatta Szakasitsot is arról, hogy „a brit Labour Party készséggel mindent megtesz, amit csak lehet, hogy Önöket elvégzendő munkájukban támogassa..." A levél nemcsak Szakasits nemzetközi tekintélyét, hanem az általa fémjelzett politikát is hivatott volt elismerni, helyeselni — Peyerék ekkor már ismert rágalmaival szemben. A memorandum közzétételének napjától pedig az egész mozgalomban, a fővárosban és vidéken nyílt és szervezett ellentámadás bontakozott ki Peyerék és akciójuk ellen. Már vasárnap, december 15-én a nagyobb pártszervezetekben összehívták a végrehajtó bizottságot, az összvezetőséget s a pártvezetőségi tagok informálták a középkádereket a memorandumról és a frakció tevékenységéről. Az angyalföldi pártszervezet összvezetőségi ülésén pl. Vajda Imre ismertette a memorandummal kapcsolatos tényeket. A jelenlevők felháborodással fogadták Peyerék pártellenes kísérletét.60 A párt délután megjelenő lapja, a Világosság, december 16-án már közölte az első állásfoglalásokat. Közöttük jelentős volt az angyalföldi pártszervezeté, hiszen Peyer ide gyakran járt ki, ide tartozónak tekintette magát. Az összvezetőségi ülés résztvevői egyhangú „felháborodással és megbotránkozással fogadták a memoran-58 Pl Archívum, 283. f. 3. cs. 63. öe. "Népszava, 1946. december 7. 60 Világosság, 1946. december 16. és Pl Archívum, 283. f. 10. cs. 38. őe.
