Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Emlékirat és történeti valóság Hory András visszaemlékezései fényében 255
282 PRITZ PÁL Hory András számára a „ballplatzi szellem" legfőbb letéteményese, a nagynagy ellenfél tulajdonképpen Kánya Kálmán. Hiába fonja be alakját számtalanszor a tisztelet koszorújával, ebbe a koszorúba nemegyszer elhelyezi egyet nem értésének tüskéit, amelyeket idővel mély megbántottsága — felfelé ívelő karrierjének Kánya általi megroppantása. majd a bérbe adott villája körüli ominózus huzakodásuk6 9 — még szúrósabbra hegyez. Hory ugyan váltig állítja, hogy sötét intrikának lett az áldozata, amikor felmentik 1935-ben a külügyminiszter állandó helyettesi munkaköre alól, és a magyar külpolitika által „halott posztnak" tekintett varsói követség élére helyezik,70 valójában azonban e szavait nagy fenntartással kell fogadnunk. A visszaemlékezések lapjairól áradó szellem, a saját magáról az olvasó számára szuggerált kép is kétségtelenné teszi, hogy Horyban igen nagy ambíciók feszültek, amelyek számára a magyar külpolitika irányítása egyáltalán nem tünt irreálisan magasnak. Alkalmasságátmások is erősítgették. GrófCsáky István barátja 193 l-ben azt írja neki, hogy Károlyi Gyula gróf, miniszterelnök őt szemelte ki külügyminiszternek,7 1 a háború vége felé pedig Bajcsy-Zsilinszky Endre szintén őt ajánlja Horthynak a külügyminiszteri székbe.7 2 Ha mindehhez hozzávesszük, hogy egyrészt Horynak jól körülhatárolt elképzelései voltak a külügyi szolgálat munkájának megreformálására (1941-ben Bárdossy külügyminisztert is egy ilyen összeállítással igyekszik befolyásolni),73 másrészt pedig nagy elégedetlenséggel figyeli a harmincas évek dereka felé kibontakozó, mind egyoldalúbb németbarát orientációt — akkor egyáltalán nem lehet elvetni azt a gondolatot, hogy Hory igenis Kánya helyére tört. Mindennek ismeretében lehet csak megfelelően értékelni a Kánya Kálmánról rajzolt portrét,7 4 amely nemcsak a visszaemlékezések arcképcsarnokának messze kiemelkedően legtöbb újat mondó darabja, de talán magának az egész írásnak is a legértékesebb része. A kép valóban szuggesztív és legtöbb vonásában minden bizonnyal hiteles. Egy vonatkozásban azonban feltétlenül félrevezető. Nem állja meg kamatoztatni. (Országos Levéltár, Külügyminisztérium. A „Zsófia" hajóról folytatott számjeltáviratok érintkezési könyve. Hory 1940. augusztus 24-i számjeltávirata a kolozsvári konzulátusra.) б" Hory a harmincas években egy szép és tágas villát építtetett a Pasaréten a Hadapród (ma Kelemen László) utca 10. sz. alatt. Mivel Rómában állomásozott, ezért bérbe adta Kányának — nem minden hátsó szándék nélkül — igen alacsony bérért. Amikor Budapestre rendelik Kánya helyettesének, akkor már szüksége lenne a házra, de nem tartja célszerűnek Kánya kiköltözését kérni, inkább maga bérel Pesten lakást. Amikor azonban Varsóból hazakerül — és amikor Kánya sem külügyminiszter már —, akkor felszólítja volt főnökét a költözésre, aki ellenben csak hosszú huzavona után hagyja el a házat, azt meglehetősen elhanyagolt, igen leromlott állapotban adva vissza tulajdonosának. Hory ekkor tetemes kártérítést követel. Kánya ellenben azt megtagadja, a bírósági eljárástól azonban Hory visszariad. A köszönő viszony is megszűnik közöttük. (Kézirattár. A pálya végén 1940—1942. 174—180.) 70 Kézirattár. Az 1939. évi német-lengyel háború. 8. 71 Uo. A pálya végén 1940—1942. 141. 72 Uo. 209. 73 Uo. II. lapés 150—152. 74 Uo. 180—208.
