Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
24 GERGELY JENŐ meg, de nem egyházi kiadónál, és nem kapott nihil obstatot, csak imprimaturs 96 Az esztergomi főegyházmegye engedélyére azért volt szükség, mert a szerkesztő Almásy ekkor a Központi Papnevelő Intézet vicerektora vagy oeconomusa (azaz „gondnoka"), segédszerkesztője pedig Péterffy Gedeon, a Pázmány Péter Tudományegyetem lelkésze volt. A tekintélyes terjedelmű kötethez maga Hamvas Endre esztergomi kanonok, budapesti általános érseki helytartó írt kísérő szavakat. A 17 munkatárs közül mindössze három volt világi: Cavallier József, az Országos Szociálpolitikai Intézet főtitkára, a Nemzeti Újság főmunkatársa; Katona Jenő, a Jelenkor főszerkesztője és a Magyar Nemzet főmunkatársa; és végül Szekfű Gyula professzor. A 14 klerikusból kettő szerzetes : Horváth Sándor dominikánus teológus, több éven át a svájci Fribourg és az ausztriai Graz egyetemén tanított, különösen tomista tulajdonelméletével gyakorolt nagy hatást német nyelvterületen. A másik a piarista Sik Sándor, ekkor már a szegedi egyetem professzora volt. A világi papok közül öten az esztergomi főegyházmegyéből kerültek ki, és mint ilyenek, csak Serédi előzetes engedélyével vállalhatták a szereplést.9 7 A több mint ötszáz oldalas kötet címe az ellenreformáció nagy katolikus hitvédőjére, Pázmány Péter bíboros érsekre utal, akinek „Az igazságr? vezérlő kalauz"-a a reformáció idején a hitelvek és a nemzeti függetlenség kérdésében mutatkozó zűrzavar közepette nyújtott útmutatást. Almásy József előszava szerint most ezzel a kötettel ők is ilyen kalauzt adnak az olvasók kezébe, vagyis a katolikus híveknek a modern kor eszmei zűrzavarában akarják megmutatni az erkölcsileg helyes utat, a közélet és a magánélet legfontosabb területein. A filozófiai-teológiai alapvetést Kecskés Pál professzor, és még inkább Horváth Sándor tanulmánya szolgálta, amely messze kiemelkedik tudományos igényességével a többi írás közül. A neotomista filozófia ragyogó összefoglalásával szinte nevetségessé tette a zavaros náci elméletet. Ennek a náci ideológiának tételes katolikus kritikáját adta Erdey Ferenc, a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, aki A. Rosenberg: Der Mythus des XX. Jahhunderts című hírhedt könyvét bírálta. A náciellenes irodalom ismert művelője, Nyéki Kálmán teológus pedig „Vallás és faj" című tanulmányában J. W. Hauer tübingeni egyetemi tanár által a vér és faj mítoszára épített „germán vallást" vette bonckés alá, kimutatva antagonizmusát a katolicizmussal. A szerkesztő Almásy József „A magyar katolikus politika alapjai" címmel a kötet politikai konklúzióit foglalta össze, mély kritikáját adva az ellenforradalmi rendszer keresztény nemzeti politikájának. A többi szerző a 56 Bp. 1941. Ardói kiadása. 97 A könyv tartalomjegyzéke: Szerkesztő (Almásy József): Mit akartunk. — Dr. Hamvas Endre érseki helytartó: Előszó. — Ijjas József: Szólott az Úr. — Kecskés Pál: Korunk bölcselete. — Horváth Sándor OP.: A természetjog rendező szerep. — Erdey Ferenc: Az igazság birodalma és az ember. — Tiefenthaler József: A modern ember lelki életének problémái. — Murcell Mihály: Család és nevelés. — Péterffy Gedeon: Ifjúságunk és az Egyház. — Cavallier József: A keresztény szociális reform. — Sik Sándor: Irodalom és katolicizmus. — Somogyi Antal: Modern egyházművészet Magyarországon. — Werner Alajos: Egyházi zene és modern lélek. — Szekfű Gyula: Magyar katolikus történetfelfogás. — Nyéki Kálmán: Vallás és faj. — Ibrányi Ferenc: Politika és erkölcs. — Almásy József: A magyar katolikus politika alapjai. — Katona Jenő: A Vatikán politikája. — Dr. Marczell Mihály: Befejezés.
