Századok – 1987
FOLYÓIRATSZEMLE - Nelson; Anna Kasten: Truman elnök és a Nemzetbiztonsági Tanács létrejötte 240
240 FOLYÓIRATSZEMLE Szovjetunió ellenszolgáltatás nélkül kapja meg a nyugati zónából begyüjthetö jóvátétel egytizedét, további 15%-át pedig a csereként a keleti zónából származó élelmiszerszállítmányokért. Hajlandó volt belemenni, hogy az Odera, Neisse vonaltól keletre eső német területeket a békeszerződés megkötéséig Lengyelország és a Szovjetunió igazgassa, és hogy ez a vonal legyen majd Lengyelország nyugati határa. A brit álláspont szerint az a döntés, hogy a megszállók döntően a saját zónájukból fogják kielégíteni jóvátételi igényeiket, lehetetlenné teszi Németország gazdasági egységének megőrzését, hosszabb távon a politikai felosztáshoz fog vezetni, és a Szovjetunió a keleti német területek számára szükséges import biztosítása érdekében hajlamos lesz a kelet-európai országokat egy, az elzárkózás felé tendáló gazdasági egységbe tömöríteni. A gazdasági egység fenntartásához a britek azért ragaszkodtak, mert ez a náluk lényegesen erősebb másik két győztesével azonos befolyást biztosított volna nekik. A választásokon hatalomra került munkáspárti kormány külügyminisztere, Bevin, elődjével ellentétben rokonszenvezett a pénzügyminisztérium már említett koncepciójával, így július 31-én a brit gazdasági érdekeket jobban számításba vevő kisebb módosításokkal a három győztes Potsdamban elfogadta az amerikai javaslatot. A brit félelmek beigazolódtak. Mivel a nyugati övezetekből nem szállítottak iparcikekeket keletre, onnan sem érkezett élelmiszer. 1945—46-ban Nagy-Britanniának saját megszállási zónája lakosságának ellátására 744 millió fontot kellett fordítania, ezen kívül saját maga is nagy importra szorult, az államadósság 3,4 milliárd fontra nőtt, pénzügyi csőd fenyegetett. Emiatt 1946 nyarán a brit kormány nagy örömmel fogadta a megszállási zónák fokozatos egyesítésére vonatkozó amerikai javaslatot, Vemélve a német gazdasági helyzet javulását és egy nyugati típusú politikai rendszer kiépítését. 1947. január 1-én megszületett Bizónia, ez azt jelezte, hogy a brit kormány most már egyértelműen Németország kettéosztásának híve lett, ebben látva Nyugat-Németország, sőt Nyugat-Európa sikeres újjáépítésének biztosítékát. A Foreign Office 1946 őszén már úgy vélte, hogy az újból egyesített Németországnak elkerülhetetlenül csatlakoznia kellene vagy a Nyugathoz, vagy a Kelethez, újabb súlyos problémákat okozva, viszont egyértelmű kettéosztása javítaná a viszonyt a Szovjetunióval. Ugyanakkor Bizóniában a brit-amerikai együttműködés igen nehézkes volt, sőt a brit kormány attól tartott, hogy a külügyminiszterek 1947 márciusi moszkvai konferenciáján az Egyesült Államok és a Szovjetunió megegyezik a német gazdasági egység helyreállításáról; Bevin ezt az előkészítés és a tárgyalások során egyaránt határozottan ellenezte. A Marshall-terv és annak szovjet fogadtatása a brit irányvonalat erősítette. Az 1947 decemberi londoni négyhatalmi külügyminiszteri értekezletre készített brit direktíva egyértelműen ennek kudarcba fullasztását szolgálta, méghozzá úgy, hogy a felelősséget ezért a Szovjetunióra lehessen hárítani. Az 1945—47 közötti periódus a brit külpolitika átorientálásának időszaka. Nagy-Britannia felismerte, hogy még ugyan nagyhatalom, de az új európai viszonyok között befolyásának fenntartása csak az Egyesült Államok tartós európai kötelezettségvállalásával biztosítható. A német kérdés rendezése, vagyis a nyugati zóna gyors gazdasági és politikai újjáépítésére, valamint a német nacionalizmus újjászületése megakadályozására a felosztás bizonyult a legjobb megoldásnak, legalábbis London szempontjából. (Journal of Contemporary History, 1986. évi 3. szám, 391—411. old.) M. T. ANNA KASTEN NELSON TRUMAN ELNÖK ÉS A NEMZETBIZTONSÁGI TANÁCS LÉTREJÖTTE 1947 szeptemberében, egy csütörtöki napon 9 férfi gyűlt össze az amerikai hadügyminiszter, James V. Forrestal irodájában. Főpróbát tartottak — másnap következett ugyanis a Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council) első ülése. A testület létrehívásában a főszerepet a hadügyminiszter játszotta, de a Nemzetbiztonsági Tanács kialakulását és viszonyát az Egyesül Államok külpolitikájához más szempontok is befolyásolták. 1947-ben csak mint egy koordináló szervezet jött ez a testület létre, 1950-re viszont már az
