Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
22 GERGELY JENŐ legjobb tollú írókat megnyerni. így pl. 1939 elején felfigyelt Almásy József bátor hangú cikkére a Magyar Sionban, amelyben a Korunk Szava betiltása ellen tiltakozott.8 4 így Almásy előbb külső, majd főegyházmegyei engedéllyel belső munkatársa lett a Magyar Nemzetnek, miközben 1939 nyarától a Központi Szeminárium vicerektora is volt. A németek követelésére Pethő Sándornak le kellett mondania tisztéről, és 1940. augusztus 25-én Balatonfüreden autóbaleset áldozata lett. (A temetési szertartást Almásy József végezte.)8 5 Pethő szellemi örökségét, cikkeinek gyűjteményes kötetét tanítványa és pártfogoltja, Barankovics István adta ki.8 6 Időközben Barankovicsból jónevü újságíró és szerkesztő lett. Az Ország Útja mellett 1939. augusztus 22-től a Kis Újság és az Esti Kis Újság című, független politikai napilag segédszerkesztője és külpolitikai rovatvezetője volt.8 7 Kétségkívül jó érzékkel tájékozódott a külpolitikai kérdésekben. Korán felismerte, hogy a magyarság sorsára a külpolitikai tényezők döntő hatást gyakorolnak. Külpolitikai szemléi a revíziós sikerek mámorában és a német fegyverek győzelmeinek tetőpontján is a lehetőségekhez képest objektív tájékoztatást nyújtottak. 1939. október 1-én jelent meg Katona Jenő szerkesztésében és kiadásában a Korunk Szava utódjaként a Jelenkor. A Széchényitől kölcsönvett folyóiratcím a nagy szellemi örökség vállalását és ébrentartását is jelezni kívánta. 1940-től a szerkesztő bizottság tagja volt Horváth Sándor, Szekfü Gyula és Molnár Kálmán. Kezdettől rendszeresen publikált a Jelenkorban Almásy József is.8 8 A fent említett újságok és folyóiratok elsősorban a katolikus intelligenciának és középosztálynak szóltak, de hatásuk, szellemi kisugárzásuk ennél jóval szélesebb volt. Hatékonyságukat azonban nagy mértékben csökkentette a hivatalos egyházi vezetés velük szemben inkább burkoltan, de esetenként nyilvánosan is megmutatkozó bizalmatlansága. A hivatalos egyház továbbra sem vállalta a hívek egyértelmű és nyílt politikai orientálását. Ilyen kérdésekről csak kényszerhelyzetben nyilatkoztak. Amikor 1942 februárban a mendei plébános kérdést intézett a hercegprímáshoz, hogy foglaljon állást a nyilas mozgalom és a nemzetiszocializmus tekintetében, Serédi a kérdést a tavaszi püspöki konferencia elé vitte. A határozat így szólt: „Ha eretnekség, ne legyen katolikus tagja; ha közömbös, maradjanak a hívek a pártban, és érvényesítsék ott a katolikus elveket. Esetleg az AC keretében lehetne az eszmék kicserélésével tisztázni a helyzetet. Nagy baj ütőképes katolikus politikai párt hiánya. Az állásfoglalás Őeminenciája véleménye szerint az Apostoli Szentszékhez tartozik, amely már behatóan foglalkozott a kérdéssel, de a fenti mozgalmakkal szemben cenzúrát nem 84 Magyar Sión, 1939. január 8. 85 Kükedi József: Almásy József (1898—1944) Kézirat. A szerző fontos életrajzi mozzanatokat tárt fel. Továbbá Hölvényi György idézett interjúja Almássy Pállal. 86 A két kötet megjelenése is bizonyítéka, hogy Barankovics Pethő Sándort — aki egyébként történelemszakos tanár volt — tekintette példaképének. 81 A főszerkesztő gróf Dessewffy Gyula volt. A lap 1945 után a Független Kisgazdapár újságja, Dessewffy pedig a párt egyik vezetője lett. 88 Kükedi József idézett kézirata.
