Századok – 1987

TÖRTÉNETI IRODALOM - Riadj magyar ! (Ism.: Urbán Aladár) 177

180 TÖRTÉNETI IRODALOM 180 igyekszik a történeti hátteret is felvázolni. Értékeli a közreadott müveket, s alkalmasint igyekszik megkeresni azok analógiáit vagy a szerzők példaképeit. Czuczor Riadójáról szinte egész kis tanulmányt közöl, s igen határozottan mutat rá például arra, hogy 1849-ben milyen lényegesen megváltozott a konzervatívnak és aulikusnak ismert Döbrentei véleménye. A jegyzetek Vajda János: A rossz házasságé, költeménye kapcsán kiegészítik a kritikai kiadást, a 44. sorszámú darabról pedig megtudjuk, hogy az itt közölt „Rúzsa Sándor" c. kiadvány eddig ismeretlen volt a kutatás számára. A felmerülő kisebb pontatlanságok (pl. Mészáros Lázár téves keresztneve, a május 15-i rémhír valóságként kezelése, Ottinger „átállásának" nem világos megfogalmazása, október 2-i kelettel a Batthyány-kormány és nem az ügyvezető miniszterelnök lemondásának emlegetése) jelentéktelenek, és az összképet nem befolyásolják. A jegyzetek egy része azonban elgondolkodtatja s néha ellentmondásra készteti a témakör ismerőjét. Ez a fenntartás az időrenddel, a müvek keletkezési időpontjával függ össze. Pogány Péter azt a logikus feltételezést használja az egyes művek datálásánál, hogy az azokban szereplő — vagy kihámozható — események adják meg azt az időpontot, amely előtt egy-egy epikus költemény vagy lirai dal nem keletkezhetett. Ez természetes. Az egyes munkák megírása és nyomtatásban való megjelenése azonban nem esett szükségszerűen közel egymáshoz. így a megírás és a publikálás időpontja jelentősen eltávolodhat egymástól, illetve a publikálás esetleg bizonytalan időpontja nem teszi indokolttá, hogy egy-egy mü megszületését az eseményekkel egyidősnek tekintsük. Példa mindjárt a 2. számú munka, „A magyarok új világa" (ill. „Magyarhon újjászületése"). Igaz, ez a vers március 23. után megszülethetett már — de a szegedi felterjesztésből tudjuk, hogy az ottani példány nem készült el május 19. előtt. De nem valószínű ez a debreceni kiadás esetében sem (már ti. ha feltételezzük, hogy valóban az volt a korábbi), hiszen az egyidejűleg kiegészítésként megjelent versek közül az utolsó: a „Verbunkos dal az önkéntesekhez" a honvédekhez három évre történő toborzást énekli meg. Az önkéntesek toborzásáról szóló rendelet azonban a vidéki városok számára csak május 20. után vált ismertté. Ez előtt tehát a kiadvány nem jelenhetett meg. Ha még hozzávesszük azt, hogy az ugyancsak ebben a kiadványban publikált „Nemzetőri nóta" az őrsereg kiindulásáról versel, akkor az egész kiadvány megjelenését inkább júniusra tehetjük. Hasonló aggályok merülnek fel mindjárt Béres János költeményei (3. szám alatt) kapcsán is. Az április eleji datálás ugyanis önkényesnek tűnik, hiszen akkor még a Pest megyei helységekben nem nagyon alakult meg a nemzetőrség és igen valószínű, hogy a közelebbről nem definiálható, az V. versben megénekelt „őrpolgári tanács" — „kik által az uj törvény közlétre hat" — sem jött létre hamarabb, mintsem a megyében kihirdették az új törvényeket. (Ez pedig május elején történt.) Ha figyelembe vesszük még azt, hogy a Radical Lap hasábjain Remellay Gusztáv csak július 15-én adott hírt az egy ívnyi füzet megjelenéséről, akkor jogosnak tűnik a feltételezés, hogy a versek április — május során születtek, de csak júliusra jelentek meg. (Kinek a költségén? Lehet, hogy a megyebizottmány, Nyáryék tartották érdemesnek a kinyomatását.) A fentiekhez hasonló meggondolások valószínűsítik, hogy all. szám alatt közölt „Kétszázezer magyar katona" című Putnoki vers nem július közepén keletkezett (ez a lehetséges legkorábbi dátum), hanem később, valószínűleg csak szeptember közepén. Eit sugallja a 29. versszak kitétele a nyári munkák közelgő végéről, de még inkább a 37. versszak, amely négyéves katonai szolgálatról beszél. Mivel májustól az első honvédeket három évre toborozták, s júliusban nem volt szó a szolgálati idő felemeléséről, ezt Putnoki előre nem tudhatta. A négy év szolgálati időről csak szeptember 15. után esik szó. (Itt említeném meg, hogy ha az 50. szám alatt közölt „Hős-dal" — amelyben szintén három év szolgálati idö szerepel — a lábjegyzet szerint megállapíthatóan május 27-én kelt, akkor miért kerül az év végére?) Mindezek természetesen nem alapvető kérdések. Ha azonban a verses ponyvát hangulatkifejező és mozgósító erejű terméknek tekintjük, akkor mégiscsak fontos, hogy egy-egy megfogalmazás vagy állásfoglalás mikor született — és mikor vált közvéleményt formáló tényezővé. Ennyiben nem érdektelenek a fenti megjegyzések, amelyek — talán felesleges hangsúlyozni — nem érintik Pogány Péter munkájának úttörő voltát s a kiadvány alapvető értékeit. Urbán Aladár