Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 17 A párt vezére, Wolff Károly 1936-ban meghalt. A Keresztény Községi Pártban az egyértelműen fasiszta elemek kerekedtek felül, akik Csilléry András fogorvos mögött sorakoztak fel. A pártban a vezér halála után zavar támadt, de a konzervatív kereszténypárti vezetők — az ekkor leginkább mérvadó Ernszt Sándor — nem tudták befolyásuk alá vonni és a szélsőjobboldali orientálódást mérsékelni.57 A Keresztény Községi Párt égisze alatt, fiatal tagjainak kezdeményezésére, 1937 januárban megalakították az ún. Kékkeresztes Mozgalmat. A kék keresztesek a katolikus ifjúságot akarták mozgósítani a hivatásrendi állam megteremtésére, amellyel egyidejűleg mérnének csapást a liberalizmusra és a marxizmusra. Az alakuló gyűlés vezérszónoka Közi-Horváth József győregyházmegyei pap, az AC országos titkára volt, aki az egyház támogatásáról biztosította a mozgalmat. Közi-Horváth a szociális reformokat sürgetve tagadta, hogy diktatúrára törnének. De a diktatúrára való törekvés tagadása már önmagában jelezte, hogy a korabeli közvélemény is a katolik us köntösbe bujtatott diktatúra veszélyét látta a kékkeresztesekben.58 A Kékkeresztes Mozgalom kimondottan antibolsevista és fasiszta jellegét mutatja, hogy ezt az ifjúsági szervezetet az Antibolsevista Ligával közösen hozták létre.5 9 1938—39-ben, a nyilasmozgalom sikereinek tetőpontján a Keresztény Községi Párt szétesett. Szavazóinak és tagjainak jelentős része a nyilasokhoz csatlakozott. Egyes képviselői és vezetői maguk is beléptek valamelyik nyilas alakulatba. A megmaradtak pedig 1939-ben feladták a párt keresztény jellegét és különállását, és egybeolvadtak az átszervezett kormánypárt, a Teleki-féle Magyar Élet Pártja fővárosi szervezetével.6 0 A nyilasok előretörése és a hatalomhoz való közelkerülése a konzervatív katolicizmussal elégedetlenkedők új utakat keresésére is hatással volt. A katolikus politikának feléjük történő esetleges „nyitását" a nyilasok a vallás és az egyház iránti lojalitásuk, sőt hűségük demonstrálásával is igyekeztek megkönnyíteni. A „hivatalos" keresztény párttal elégedetlenkedő fiatalabb egyházi és világi katolikus politikusok 1937-ben Zalaegerszegen Péhm József (a későbbi Mindszenty) helybeli apátplébános elnökletével értekezletet tartottak. Az egyik főszereplő, a később nyilassá lett Meizler Károly szerint a fiatalok ki akartak lépni az elaggott keresztény pártból, és a Független Kisgazdapárt jobbszárnyával, a később szintén nyilassá vált Matolcsy Mátyás csoportjával akartak „új pártot alakítani, amely középutat foglalt volna el a keresztény párt és a nemzetiszocialisták között".6 1 Ez a fajta kiútkeresés a jobbfelé nyitást jelentette volna a csődbe jutott konzervatív keresztény politika és a politikai katolicizmus számára. Péhm ekkor határozta el, hogy 1938 áprilisban Budapestre 57 EPL Cat. 46/2397—1936. Mihalovics Zsigmond kanonok jelentése Serédi Jusztinián hercegprímásnak. 58 Nem akarunk diktatúrát! Nemzeti Újság, 1937. január 22. 59 Csilléry András nyilatkozik. Nemzeti Újság, 1937. március 13. 60 EPL 4270/1939. Csilléry visszavonult a politikától, és tanszéket kapott a debreceni orvostudományi egyetemen. 61 Marólhy-Meizler Károly: Az ismeretlen Mindszenty. Buenos Aires, 1958. 192. 2 Századok 87/1
