Századok – 1987
BESZÁMOLÓ - Nemzetközi tudományos konferencia a Duna-hajózás kérdéseiről Budapesten (Borsi-Kálmán Béla) 170
172 BESZÁMOLÓ A legjelentősebb Duna-hajózási vállalat teljes történetének vázolását a szerző a mikroökonómiai-üzemtörténeti módszerrel végezte, s a vállalati gazdálkodásra vonatkozó fontos és érdekes adatok sorjázása szemléletesen érzékeltette a korábban taglalt nagyobb gazdasági-politikai folyamatokat is. A résztvevők ugyancsak nagy érdeklődéssel hallgatták Koroknay fosnak az OL főlevéltárosának a Vaskapu szabályozásának múlt századi terveiről és századvégi kivitelezéséről készített dolgozatát ,,Die Regulierung des Eisernen Tor und die Orienthandelspolitik in Ungarn am Ende des 19. Jh." (A Vaskapu szabályozás és a magyar keleti kereskedelem a 19. sz. végén), amely a probléma technikatörténeti megvilágítása mellett kitért az egykorú magyar kormányoknak az ún. „keleti kereskedelem" fejlesztésére tett erőfeszítéseire is. A konferencia második napjának előadásai már más témakörben mozogtak: a Duna-hajózás politikai, jogi, nemzetközi aspektusait csaknem kronológiai teljességgel tekintették át a nemzetközi hajózás kezdetétől szinte napjainkig. Mint ismeretes, az 1856. évi párizsi kongresszust követő időszakban több nagy nemzetközi kongresszus és konferencia foglalkozott a Duna egészének (teljes folyásának), mint egységes víziútnak, jogi szabályozásával. Palotás Emil az ELTE Kelet-Európa Története Tanszékének tanszékvezető docense ,,Die internationale Donauschiffahrtsregelung und die Politik der Habsburger Monarchie" (A nemzetközi Duna-hajózás szabályozása és a Habsburg-monarchia politikája) с. magas színvonalú előadásában az idekapcsolódó osztrák politikát két szakaszra osztotta : 1856 és 1878 között a bécsi kormány erőfeszítései a saját vizei feletti szuverenitás minél teljesebb megőrzésére irányultak, míg az 1878. évi berlini kongresszus után — szélesebb gazdaságpolitikai koncepció részeként — a Dunahajózásban is az osztrák—magyar befolyás növelése, egyfajta gazdasági hegemónia elérése lett a kívánatos cél. Cvetana Todorova, a BTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa előadása: „Die Donaufrage in den handelspolitischen Beziehungen zwischen Österreich-Ungarn und Bulgarien 1879—1914 (A Duna-kérdés az Ausztria-Magyarország és Bulgária közötti kereskedelem-politikai kapcsolatokban) viszont a mindenkori osztrák—magyar kormányok tevékenységét egy sajátos, leszűkített, az egykorú bolgár törekvéseket érvényesítő nézőpontból kiindulva — némileg Palotás álláspontjától eltérően — rajzolta meg, olyan elemeket is (makedón kérdés, területi expanziós tervek) bevonva, sőt, esetenként túlhangsúlyozva mondandójában, amelyek ugyan valóban részei voltak, legalábbis beletartoztak az osztrák—magyar külpolitikai elképzelésekbe, de dominánsaknak semmiképp sem tekinthetők, kivált a Duna-politika összefüggésében. Helyesen és elfogadhatóan hangsúlyozta ellenben a bolgár történésznő azt, hogy a Duna-probléma tényleg csupán időlegesen kapott kiemelt hangsúlyt, a kettős monarchia külpolitikai érdeklődését tartósan főként más (makedón és egyéb balkáni) kérdések kötötték le. Dan Berindei a bukaresti Nicolae Jorga Történettudományi Intézet főmunkatársa, egyben a Román Történészek Nemzeti Bizottságának titkára ,,Rumänien und das
