Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Rózsa Mihály: A Népszövetség menekültügyi tevékenysége 134
152 RÓZSA MIHÁLY határidő lejártakor számolják fel a Népszövetség menekültügyi tevékenységét. A delegátus különösen a fehéroroszok támogatását kifogásolta. A Bizottság csak egyhangúlag foglalhatott állást ilyen fontos kérdésben, ezért a határozattervezet megismételte a két szervezet felszámolásának szükségességét, de hangsúlyozta, hogy a menekültek politikai és jogi védelme továbbra is a Népszövetség feladata marad. A dokumentumban végül felszólítják a Nansen Iroda vezetőjét, Hanssont, a Németországi Menekültek főbiztosát. Malcolmot és a Népszövetség főtitkárát, Avenolt, hogy folytassanak konzultációkat a menekültszervezetek jövőjéről.65 A határozattervezet visszakerült a Közgyűlés elé, ahol a francia küldött módosításokat javasolt. Eszerint a Tanácsnak tervet kell kidolgoznia a menekültek nemzetközi segélyezéséről, és ezt az 1938-as Közgyűlés elé kell terjesztenie. A javaslatot 22 tartózkodással elfogadták.6 6 A Tanács 1938. május 14-i ülésén határozatot fogadott el arról, hogy december 31. után új, egységes menekültügyi részleget kell létrehoznia a Népszövetség keretein belül. A javaslatot a szovjet küldött tartózkodása mellett elfogadták. A Szovjetuniót az késztette a rugalmasabb álláspontra, hogy érzékelte: a Népszövetség ekkor már nem elsősorban az orosz, hanem sokkal inkább a németországi — főleg zsidó — menekültekkel kénytelen foglalkozni. A Közgyűlés 1938. szeptember 30-án döntött az új Menekültügyi Főbiztosság létrehozásáról.6 7 Az új szervezet még elődeinél is kisebb hatáskörrel rendelkezett, fő feladata a humanitárius munka koordinálása volt, ami a gyakorlatban annyit jelentett, hogy minél szorosabb kapcsolatot igyekezett kiépíteni a különböző kormányközi és egyéb segélyszervezetekkel. A Népszövetség továbbra is csak a Főbiztosság adminisztratív költségeit vállalta magára, az operatív munkára — vagyis a segélyezésre fordítandó pénzeket a főbiztosnak kellett előteremtenie. A főbiztos egyik feladata az volt, hogy továbbítsa a menekülteknek és a velük foglalkozó szervezeteknek a beérkezett adományokat. Az 1939. január 1-től kinevezett főbiztos, az angol Sir Herbert Emerson stábja csak néhány emberből állt, székhelye London lett. A költségekre a Közgyűlés 224 500 svájci frankot szavazott meg az 1939. évre. A Főbiztosság „hatáskörébe" tartoztak immár az orosz, az örmény, az asszír és kurd, a török, a németországi, az ausztriai, a Saar-vidéki (ezek 1935-ben, a terület Németország által történt bekebelezése után hagyták el otthonaikat, és kerültek a Nansen Iroda „felügyelete" alá), a spanyol és a Szudétaföldről eltávozott (1938-ban, a müncheni egyezmény után, a terület Németország általi annektálása után hagyták el otthonaikat, és kerültek a Nansen Iroda hatáskörébe) menekültek. Ekkor tehát milliós nagyságrendű embertömegről volt szó, akiknek nagy része (oroszok, örmények) már letelepedett valamelyik befogadó országban, és akiket csak adminisztratív szálak (Nansen-útlevél, politikai és jogi védelem) kötöttek a 65 Simpson: i. m. 219. 66 O. J. spec, supp., No. 169., Nov. 1937, 115—120., 146—147. 67 Annuaire 1938, 367.
