Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
AZ OSzDMP ÉS A NEMZETISÉGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK EGYESÜLÉSE 123 szervezeti tömörülését — ahogy azt már többször is hangsúlyoztuk — a forradalom győzelemre vitele tette elengedhetetlenné, s az egykori bolsevik frakció már jelzett felhívásában maga Lenin is ebből a meggondolásból minősítette „felmérhetetlen" politikai jelentőségűnek a bolsevikok és a mensevikek egybeforrását, valamint az OSZDMP és a nemzetiségiek egyesülési megállapodását.137 Ez utóbbi aktust Lenin a pétervári munkásokhoz intézett levelében (tőlük kapta kongresszusi mandátumát) a következőkkel jellemezte: „A kongresszus nagy gyakorlati eredménye, hogy tervbe vette a nemzetiségi szociáldemokrata pártokkal való egyesülést (és ezt részben már meg is valósította). Ez az egyesülés erősíti az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártot. Elősegíti, hogy eltüntessük a körösdi utolsó nyomait is. Friss lendületet visz a párt munkájába. Óriási mértékben növeli Oroszország valamennyi népe proletariátusának erejét."13 8 Hasonlóképpen a „legnagyobb jelentőségű" eseményként értékelte az OSZDMP és a nemzetiségi pártok megegyezését az OSZDMP KB 1906. májusi kiadványa is, amely a párttagságot értesítette a lezajlott pártkongresszusról. A Központi Bizottság ebben kifejezte azt a reményét, hogy az érdekelt pártok hamarosan megerősítik a kidolgozott egyesülési tervezeteket, és akkor „.. .Oroszország egyik végétől a másikig az egész soknyelvű proletariátus egyetlen hatalmas szervezett hadseregben fog összeolvadni".13 9 Az országos szociáldemokrata párt és a nemzetiségi szervezetek 1906. áprilisi megállapodása egyesülésükről kétségtelenül hatalmas politikai és morális jelentőséggel bíró tett volt. Értékelésekor azonban nem szabad megfeledkeznünk a megegyezés létrejöttének körülményeiről, az elfogadott tervezetek milyenségéről és további sorsáról, megvalósulásáról sem. Mindenekelőtt arra kell ismételten utalnunk, hogy miként a bolsevik és a mensevik frakció esetében, úgy az OSZDMP és a nemzetiségi pártok viszonylatában is a forradalom által megkövetelt egységesülés szükségességének felismerésén alapult az érdekeltek közeledése. Ennek fontosságát és elengedhetetlen voltát mindegyik fél akceptálta, ez azonban nem változtat azon, hogy alapvetően egy külső, objektív tényező adta meg a döntő lökést egyesülésükhöz. Önmagában persze ez nem lett volna elegendő, ha nincs meg a szubjektív szándék, ha nincsenek meg a szubjektív feltételek az összefogáshoz. Megvoltak ezek is, hiszen végül is mindegyik nemzetiségi szervezet szociáldemokratának, marxistának vallotta magát, minden további nélkül elfogadták egészében véve az OSZDMP programját, kiterjedt és szilárd szervezeti bázissal és jelentős tömegbefolyással rendelkeztek, egyesülési szándékukat pedig éppen forradalmi mivoltuk és céljaik motiválták. A probléma tulajdonképpen 137 „A nagy oroszországi forradalom sorsa minden jel szerint a legközelebbi jövőben eldől... Minthogy a nép harcában viharos, döntő események várhatók, mindennél fontosabb, hogy elérjük egész Oroszország, valamennyi oroszországi nemzetiség öntudatos proletariátusának gyakorlati egységét." — írta ebben a felhívásban többek között Lenin. — Lenin: Az egykori „bolsevik" frakció egyesülési kongresszusi küldötteinek felhívása a párthoz (1906 április) — LÖM 12. köt. 377. 138 Lenin: Beszámoló az OSZDMP egyesülési kongresszusáról. Levél a pétervári munkásokhoz. (1906 május) — LÖM 13. köt. 58. 139 Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoll, i. m. 585.
