Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség felszámolására irányuló hatósági elképzelések és intézkedések az ellenforradalmi Magyarországon 1119
1132 BAK.SAY ZOLTÁN Az 1877. szeptember 30-án alakult munkaközvetítő egylet 1885. évi módosított alapszabálya, amit Beniczki Ödön államtitkár hagyott jóvá, említi először az egylet céljai között, hogy „az egylet díjmentesen jegyzéket vezet azon iparosok és segéderőkről, akik az egylet közvetítését igénybe veszik, ezen adatoknak azokkal leendő közlése végett, akik a szakmunka közvetítés végett az egylethez fordulnak. E végből egy könyv vezettetik, melyben a helybeli munkaadók neve, lakása, munkatársainak száma és a munka minősége látható legyen". Az alapszabály 4. pontja pedig azt mondja ki, hogy az egylet célja „a munkanélküli, valamint a vidékről érkező vagy keresztülutazó szaktársak segélyezése".4 6 1898. január 22-én hagyta jóvá a belügyminiszter egy új szervezet, a „Védegylet" alapszabályát, mely szerint az egylet célja „tagjait betegség esetén pénzbeli, orvosi és gyógyszersegélyben részesíteni; munkanélküliség esetén pénzbeli segélyben részesíteni, munkába elhelyezni".4 7 A Védegylet polgári jellegű volt és a szociáldemokrácia előretörését kívánta megakadályozni, vezetői polgári politikusok voltak. A Védegyletnek egyik szakosztálya a munkanélkülieket segélyező és munkát közvetítő szakosztály volt. Ennek tagja lehetett minden ipari foglalkozású magyar állampolgár, ha önálló ipart vagy kereskedelmet nem űzött.4 8 A szakosztály tagja, ha két egymás utáni héten munka nélkül volt, hetenként négy forint segélyt kapott, a segély tartama pedig legfeljebb tíz egymást követő hét volt. Az eddigi kutatási eredmények arra vallanak, hogy ez volt az első munkanélküli segély Magyarországon, noha csak igen szűk kört érintett. A munkanélküli segélyen lévő személy köteles volt az egylet keretébe tartozó kisebb dolgokat díjtalanul elvégezni. Nem tarthatott számot munkanélküli segélyre az a tag 1. aki megbetegedett; 2. a munkából törvényes ok nélkül lépett ki; 3. ha egy esztendőn belül kétszer vált munkanélkülivé; 4. ha rábizonyosodott, hogy az egyesületet megkárosítani akarta. A munkanélküliek segélyezése tekintetében folyamatosnak tekintették, ha a tag a munkábahelyezés napjától számított egy hónapon belül önhibáján kívül munkanélkülivé válik.4 9 Érdekes, hogy ezek a szabályok nagy vonalakban megegyeztek a jóval később kidolgozásra kerülő munkanélküliség elleni kötelező biztosítás törvénytervezetének alapelveivel. Ennek az lehetett az oka, hogy a szabályzatot külföldi modell alapján dolgozták ki csakúgy, mint a munkanélküliség elleni biztosításét. 46 P. I. Arch. 665. f. 3. ö. е. I. köt.: A budapesti cipészsegédek önképző és munkaközvetítő egyletének alapszabályai. 41 Föv. Lt. IV. 1428. Politikai iratok gyűjteménye. Polgármester IX. Ü. o. 1903—1904. 33. doboz. Gy—IX. 2421—1903. Védegylet alapszabálya. 48 Uo. 49 Uo.
