Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Majoros István: A keleti front és Oroszország a francia politikában (1917. II.-1918. X.) 1101
A KELETI FRONT A FRANCIA POLITIKÁBAN 1917— 18-BAN 1113 franciákról pedig azt írta, hogy alkalmatlanok Franciaország képviseletére, mivel semmit sem értenek az orosz forradalomból, az oroszországi változásokból.4 2 A szovjethatalom és Franciaország együttműködésére Breszt után is nyílott lehetőség. 1918. március 21-i táviratában Grenard moszkvai francia konzul arról tudósította a Legfelső Haditanácsot, hogy Trockij hivatalosan a francia katonai misszió közreműködését kérte az orosz hadsereg újjászervezéséhez.4 3 Március 22-én Grenard már bővebb tájékoztatást adott. Trockij egy 300 ezer fős önkéntes hadsereg létrehozásának tervét ismertette a franciákkal, s 34 tisztet kért a kiképzési feladatok ellátásához. Trockij arról is tájékoztatta a missziót, hogy elfogadja a kemény fegyelem bevezetésének szükségességét, a halálbüntetés bevezetését, valamint a magas rangú tiszteknek a parancsnokság általi kinevezését.44 A Vörös Hadsereg megszervezésében való együttműködés végül nem valósult meg. Langlois alezredes április 5-i jelentésében azt javasolta, hogy abba kell hagyni a bolsevik hadsereg szervezésére irányuló közreműködést.4 5 Ezt azzal indokolta, hogy az együttműködés ellenkezik a francia kormány eddigi politikájával, mely került mindenféle hivatalos kapcsolatot a szovjethatalommal. Ezenkívül, ezt a hadsereget majd felhasználják azon pártok ellen — vélekedik —, melyek a szövetségesek támogatását kérték, sőt a szövetségesek ellen is, ha majd beavatkoznak Oroszországban. Hasonló véleményen volt Noulens nagykövet, Pichon külügyminiszter, s a hadügyminisztérium is osztotta ezt a véleményt. Ezután a bolsevikok és a franciák, illetve a szövetségesek viszonya tovább romlott. Egy május 8-i jelentés ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy az antant elidegenítette magától a bolsevikokat, mivel nem ismerte el őket.46 Az oroszországi francia és szövetséges politikában 1918 nyarától felerősödött a beavatkozás gondolata. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a katonai helyzet kedvezően alakult az antant számára a nyugati fronton, másrészt Oroszországban egyre jobban kirajzolódtak az antibolsevik csoportok. A beavatkozás gondolata természetesen nem új keletű, hiszen ez már 1917 nyarán is fellelhető. A változás inkább a beavatkozás céljában volt. Míg korábban a keleti front helyzetével s a német veszéllyel indokolták az oroszországi politikát, addig újabban egyre nyíltabban megfogalmazódott a bolsevikok elleni nyílt fellépés. Az alábbiakban a francia politika beavatkozási terveit követjük nyomon a rendelkezésünkre álló források alapján. Niessel 1917. november 23-i keltezésű 5. sz. jelentésében egy angol és egy francia hadosztály Oroszországba irányítását sürgette, hogy a segítségükkel teremtsen rendet a két fővárosban, valamint azon a vasútvonalon, mely Arhangelszk és Murmanszk kikötőket Romániával kötötte össze. Ezenkívül japán és amerikai csapatok « I. m. 51. 43 AMG 4 N 41 doss. 2. n 4553. 44 AMG 4 N 41 doss. 2. n 4596. 45 AMG 4 N 40 Action de la France en Russie. 46 AMG 4 N 41 doss. 2.
