Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
108 MÁTÉ ISTVÁN Az OSZDMP és az LSZDMP egyesülésének körülményeit szabályozó tervezet végül leszögezte, hogy miután a lett kongresszus is jóváhagyta a csatlakozási feltételeket, „az OSZDMP Központi Bizottságának haladéktalanul, a következő pártkongresszus bevárása nélkül meg kell valósítania az LSZDMP-vel való egyesülést."8 6 A lett delegáció mindehhez külön nyilatkozatban tartotta szükségesnek hozzátenni, hogy az egyesülési tervezetnek az OSZDMP-kongresszus által jóváhagyott pontjait csak a Lett Határterület Szociáldemokráciája kongresszusának egyetértésével lehet megváltoztatni.8 7 A Bund-vita Amíg a lengyel és a lett csatlakozási feltételek vitája együttesen töltötte ki egy kongresszusi ülés idejét, addig a Bund tervezetének megtárgyalása önmagában igényelt egy teljes és meglehetősen hosszú ülésszakot. Már ez a jelentéktelennek tünő részletkérdés is jelzi, hogy a zsidó szociáldemokrata párt követelései Stockholmban is nagy vihart kavartak, akárcsak korábban az OSZDMP 1903-as londoni II. kongresszusán. Nem véletlenül. 1901-es IV. kongresszusával kezdődően a Bund egyre inkább nacionalista irányba tolódott, felvállalta az osztrák szociáldemokrácia soraiban jelentkező kulturális-nemzeti autonómia gondolatát, kiállt az exterritorialitás eszméje mellett, s ezzel együtt az OSZDMP föderatív átszervezésére törekedett, magának követelve a zsidó proletariátus kizárólagos képviseletének jogát. Az OSZDMP számára elfogadhatatlan volt a zsidó párt nacionalista felhangokkal kísért szeparatista politikája, amely deklarált szándékai ellenére az országos párt internacionalista alapokon nyugvó demokratikus centralista szervezeti egysége ellen irányult. A szakadás veszélye a levegőben lógott, és 1903-ban törvényszerűen bekövetkezett: a II. kongresszuson a bundista delegátusok a Bundnak az OSZDMP-n belüli helyzetét szabályozó tervezeteik elutasítása miatt bejelentették pártjuk kilépését az OSZDMP-ből.88 1903 és 1906 között a Bund OSZDMP-hez fűződő viszonyában kettős tendencia érvényesült. Egyrészről maga a zsidó párt is tisztában volt az elkülönültség káros hatásával, mivel ez gyengítette a közös cárizmusellenes harc hatékonyságát. Ennek jegyében már 1904 második felétől, de különösen 1905 során kész volt az együttműködésre, sőt ő maga is rendkívül aktív kezdeményező szerepet vállalt az oroszországi szociáldemokrácia különböző erőinek (OSZDMP, lengyelek, lettek, ukránok stb.) összefogását, közös harci taktikájának kialakítását célzó konferenciák, 86 Uo. 152. 87 Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 421. 88 A Bund megalakulásáról, tevékenységének kezdeti szakaszáról, majd nacionalista irányú evolúciójáról, az ezt kiváltó okokról és a velejáró vitákról 1903 előtt, illetve az OSZDMP II. kongresszusán lásd Málé István: Az oroszországi szociáldemokrácia és a nemzeti kérdés (1893—1903). i. m. 10—16., 29— 36., 45—62.
