Századok – 1987
TÖRTÉNETI IRODALOM - Gall; Lothar: Europa auf dem Weg in die Moderne 1850-1890. (Ism.:Erdődy Gábor) 981
974 TÖRTÉNETI IRODALOM 981 LOTHAR GALL EUROPA AUF DEM WEG IN DIE MODERNE 1850—1890 Oldenbourg Verlag, München Wien — 1984. 254 oldal EUROPA A MODERN KORBA VALÓ ÁTMENET IDŐSZAKÁBAN 1850—1890 A Grundriss der Geschichte с. sorozat, amelynek 14. köteteként jelent meg Lothar Gall munkája, mindenekelőtt egyetemi hallgatók és tanárok részére készül. Célja, hogy az egyetemes történelem egyes periódusairól jól olvasható, európai és világpolitikai összehasonlításokat középpontba állító áttekintést nyújtson, s hogy a fontosabb problémák történeti megítélésének historiográfiáját felvázolva, valamint bőséges és tematikusan csoportosított szakirodalmat mellékelve elősegítse az adott korszakot alaposabban megismerni szándékozók számára az önálló tájékozódást. A rendelkezésre álló viszonylag rövid terjedelem a kötet írójától nagy önfegyelmet követel, hiszen a modern korba való átmenet sorsdöntő 50 évének szerteágazó, rendkívül összetett történését a megadott 250 oldalban csak a tényanyag lényegrelátó kiválasztásával, a mondanivaló koncentrálásával és fontos részletekről történő lemondással foglalhatta össze. Gall legfőbb erénye, hogy a vizsgált évtizedek hatalmas szakirodalmának nemcsak egyszerűen jól átgondolt, megérlelt summázatát adja, hanem az összegyűjtött ismeretek színvonalas összegzésén messze túlmutatva a német társadalomtörténeti iskola legjobb hagyományait folytatja és gazdagítja, amikor egyébként jól ismert tények újszerű megközelítésével és rendszerezésével jut el a 19. sz. második felének sajátosságait a korábbiaknál elmélyültebben feltáró összefüggésekhez. Pedig — mint azt a szerző is megállapítja — az újkor egyetlen korszakának megítélése sem módosult oly mértékben az elmúlt évtizedekben, mint az általa tanulmányozotté. A meginduló szemlélet- és perspektívaváltozások mélyén a megközelítés súlypontjának eltolódása figyelhető meg a nemzettörténeti vonatkozásoktól az európai fejlődés közös vonásai felé; az egyes államok története felől a társadalmi folyamatok, a társadalmi élet szerveződési- és megjelenési formái, valamint az azokat megalapozó tendenciák felé. A korszak legfőbb specifikumának Gall — szemben a korábban szinte axiomatikus érvényességgel elterjedt megállapításokkal („Zeitalter des Bürgertums", „Zeitalter der Nationalstasten") — az egység és a zártság szinte teljes hiányát tartja. Periódusát (Theodor Schieden nyomán) olyan „Übergangs- und Durchgangszeitalter"-nek nevezi, amelyben a legmodernebb és legtradicionálisabb strukturális elemek egyszerre jelentkeztek, s azok térségenként változó aránya egészen eltérő összképek („Mischungsverhältnisse") egymás melletti létezését eredményezte. A különböző formációk kaleidoszkopszerü sokaságát mégis összefüggő rendszerbe, az állandó változások rendszerébe foglalta a meghaladott életformák és -viszonyok fokozatos felszámolódásának folyamata, mely folyamat Európa akkori történetében az egyes térségek közötti jelentős fejlődési különbségek ellenére is specifikus belső dinamikától hajtott egységet teremtett. Szerző az általa vázolt, majd sikerrel alkalmazott megközelítése legfőbb pozitívumának azt tartja, hogy az anomáliákat és disparitásokat magától értetődően elfogadva, a mély ellentmondásokat nem akarja merev értelmezési sémákba kényszeríteni, s elősegítve az eltérő akcentusű területek összehasonlítását, biztosítja a tudományos vizsgálat nyitottságát, a 19. sz. második felének újrafelfedezését. Csak ezúton válik ugyanis jól érthetővé a tradícióőrző konzervativizmus és a jövőt megelőlegező modern elemek mély feszültségeket és konfliktusokat előidéző, egymást egyszerre feltételező és kizáró jelenléte, az irracionálisantimodern irányzatok és az olykor utópisztikusán ható Fortschrittsoptimismus együttélése. Ezúton kaphatunk magyarázatot arra: miért nem vezettek végül is mindent felforgató káoszhoz az alapvető ellentmondások; s bonyolult, olykor áttekinthetetlennek tűnő koordinátarendszert alkotva hogyan teremtettek azok teret az évszázad alkotóerejének kibontakozásához, a világcivilizáció fundamentumainak lerakásához. Gall külön fejezetekben vizsgálja az 1850 utáni Európa társadalmi és gazdasági fejlődésének, az állam és az államrendszerek alakulásának, a vallási és kulturális élet változásainak korszakmeghatározó
