Századok – 1986
Tanulmányok - Berlász Jenő: Pavao Ritter-Vitezović az illirizmus szülőatyja. Magyar–horvát viszonyt az 17–18. század fordulóján 943/V–VI
MAGYAR—HORVÁT VISZONY A 17—18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 949 horvát-szlavón autonómiát ismételten ünnepélyesen beiktatták a Corpus Iurisha. Sőt ennél is továbbmentek: a főuraknak és főpapoknak csakúgy, mint a nemeseknek és szabad királyi városoknak részvételi jogot biztosítottak a magyar országgyűléseken, kívánságukra horvát ügyekkel is foglalkoztak, s mindenkor a horvát érdekeknek megfelelő törvényeket alkottak. Egyetlen kautélát állítottak csupán, azt hogy a horvát-szlavón saborok a magyar törvényekkel ellenkező, zavart okozó végzéseket ne hozzanak. Ezt különben a statutarius joggal rendelkező magyar megyéktől és városoktól is megkívánták.16 a) A gimnazista Ritter Zágráb városának különleges jogviszonyairól s Horvátország politikai múltjáról és jelenéről nyilván nemcsak tanáraitól, hallomás útján szerzett alapvető ismereteket, hanem úgy lehet, könyvek útján is. A jezsuita kollégiumoknak tudvalevőleg szerves része volt a bibliotéka, amelyben a páterek a bel-és külföldi egyházi és világi irodalom prominens kiadványait gyűjtötték. Ez a könyvtár — kellő ellenőrzés mellett — a latinul már jól tudó tanulóifjúságnak is rendelkezésére állt.17 Bár Horvátország történetével foglalkozó könyv ebben a korban még meglehetősen kevés akadt, de ez a kevés is alkalmas volt arra, hogy az érdeklődők belőlük ismereteket szerezhessenek. A horvát történelemmel mindössze három szerény igényű, de a maga korában fontos szerepet betöltő annales-szerű feldolgozásból lehetett többé-kevésbé megismerkedni. A legrégibb ezek közül egy 16. századi zágrábi kanonoknak, Antun Vramecnek horvát nyelven írt s Ljubjánában, 1578-ban kinyomtatott krónikája volt.18 A második történeti munkát ugyancsak egy zágrábi kanonok, magyar származású, elhorvátosodott család sarja Juraj Rattkay írta; ez Memoria regum et bonorum regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae címen Bécsben, 1652-ben (Ritter születése évében) jelent meg.19 Végül a harmadik munka egy magyar—horvát főúr, Gersei Pethő Gergely tollából eredt, s 1660-ban Bécsben Rövid Magyar Cronica címen került ki sajtó alól.20 Ha a zágrábi jezsuiták tékájában megvoltak ezek a kiadványok, úgy Ritter — minthogy magyarul aligha tudott — 16 Kukuljevic, Joannes: Jura regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Pars I—III. Zagrabiae,1861— 1862. — Új forráskiadvány Protocolla generalium congregationum statuum et ordinum regnorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae. I—II. tom. Zagreb, 1958. — Vonatkozó magyar törvények a 17. században: Magyar Törvénytár 1600:27., 1608. kor. e. 11. tc., továbbá 1609:27., 28., 1618:31., 1625:61., 1630:25., 1635:32., 36., 1638:1/8. §, 1647:51., 1649:33., 45., 1659:1., 1681:62., 1687:22., 66., 73. tc. — Rövid tájékoztatást nyújt legújabban Magyarország története tíz kötetben. III. к. 420—421. 17 Berlász Jenő: Könyvtári kultúránk bontakozása a 16—17. században. In: Az Orsz. Széchényi Könyvtár évkönyve 1973. Bp. 1976.203—218. — Uő. Könyvtári kultúránk a 18. században. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József—Tarnai Andor, Bp. 1974. 283—332. 18 A kaj dialektusban írt munka teljes címe: Krónika vezda zvonich zpravliena kralka szlovenzkim jezikom. — A szerzőről Enc. Jug. VIII. sv. 533—534. str. 19 Enc. Jug. 7. sv. 49. str. — Szabó Károly—Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár. (A következőkben RMK) III. к. Bp. 1896—1898. 1794. sz. — Margalils Ede: Horvát történelmi repertórium I. k. Bp. 1900. 123—125. 1. — MTI OK III. к. 1198. Rattkay életrajzát 1. Enc. Jug. 7. sv. 49. str. 20 Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. (A következőkben RMK) I. k. Bp. 1879. 955. sz. Életéről Szinnyei. i. m. X. k. Bp. 1905. 899—903. h. és Margalils, i. m. 1. k. 135—136.1. — MT10K III. к. 1198.1. 3*
