Századok – 1986
Krónika - Magyar Történelmi Társulat hírei 910/IV
912 KRÓNIKA U. Nagy István: Iskolaalapítás vidéken; Nyári Gyula: Darazsak és méhecskék; Rácz Éva: Kiemelkedő hazai pedagógusok munkássága; Sárhelyi Jenő: A békéscsabai Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör története 1913-tól 1950-ig; Sáska Géza: Az iskolarendszerű felnőttoktatás ciklikus természetéről; Simon Endre: Az iparoktatás története Szombathelyen az iskolák államosításáig; Spránitz Judit: A székesfehérvári állandó színház története; Surányi István: Székesfehérvár népoktatási viszonyai a dualizmus korában (1868—1918); Sziráki Sándor: A nagykőrösi népoktatás két és fél évszázados története (1700—1950); Terényi Zoltán: A gimnáziumi filozófiaoktatás Magyarországon (1883—1943); Timár Irma: Adatok megyénk honismereti szakköri mozgalmának történetéhez; Tóth István György: A körmendi iskola és hatása a feudalizmus korában (1499—1848); Tungl Gyula: Adatok a 350 éves pápai Türr István gimnázium történetéhez; Varga László: Az iskolai szövetkezeti mozgalom magyarországi története; Véghelyi József: A budapesti VII. kerületi Madách Imre gimnázium története (1881—1984); Zsoldosné Olay Agnes: A reáliskolák története című munkáikért. Délután a közgyűlés zárt ülésen folytatta munkáját. Makkai László javaslata alapján a jelölőbizottság elnöki tisztével Székely György akadémikust, a szavazatszedő bizottság elnökségével Stier Miklóst bízták meg. A továbbiakban Szabolcs Ottó főtitkár beszámolt a Társulat 1982—85. évi tevékenységéről. A beszámoló után megvitatásra került a Társulat alapszabálymódosítása — előzőleg kiküldött szöveg alapján. A beszámolót követő vitában Dolmányos István a történeti kutatások tematikai irányának problémáit vetette fel. Kosáry Domokos az alapszabály módosításához adott fontos szempontokat, és felhívta a figyelmet: a Társulat feladata az, hogy a hagyományoknak megfelelően, továbbra is a köztudatot érintő kérdések vitafóruma legyen. Végül megállapította: a jelenlegi kutatások és tudományos eredmények azt bizonyítják, hogy a magyar történettudomány jó irányba halad. Geday István a rokontársulatokkal való szorosabb és szervezettebb együttműködésre hívta fel a Társulat tagjait. Virágh Ferenc a településszerkezeti változások következtében felmerülő történelmi helynév-problémákra irányította a figyelmet. Hegedűs László az elszigetelt helytörténeti kutatók nehézségeiről beszélt. Vonyó József a Társulat taglétszámáról, a fiatalítás szükségességéről, a fiatal kutatótanárok nehézségeiről, a regionális csoportok lehetőségeiről és feladatairól szólt. Spira György megállapította, hogy a Társulat országos fórum, ezért feladata a történelmi könyvkiadás kérdéseivel is foglalkozni, s a tervek egyeztetésével az országban folyó történelmi kutatásokat összehangolni. Szabolcs Ottó válasza után került sor a Molnár Erik-emlékérem kiosztására, melyet Liptai Ervin alelnök nyújtott át Makkai Lászlónak, Szabolcs Ottónak, Incze Miklósnak és Kónya Sándornak. Posztumusz elismerésként Molnár Erik-érmet kapott a nemrégen elhunyt Hásfalvi Péter alelnök és Unger Mátyás szakosztályelnök is. Makkai László elnök ismertette a Károlyi Mihály-díj nyerteseit, és átnyújtotta a díjat Gyurgyák János és Potó János fiatal kutatóknak. Az elnök ezután a Szocialista Kultúráért kitüntetést adta át a társulati munkában kitűnt T. Mérey Klárának, Koroknai Ákosnak és Porcsalmy Jánosnak. Szabolcs Ottó ismertette a tiszteleti tagságra tett elnökségi javaslatokat. Richard Plaschka osztrák, Helena Ahrweiler francia tudósok mellett Jakó Zsigmond erdélyi magyar tudós megválasztására is érkezett ajánlás, amit az igazgatóválasztmány szintén elfogadott. Végül Makkai László elnök megköszönte a tagságnak a lelépő vezetőség iránt megnyilvánuló bizalmat, a támogatást, és felmentésüket kérte.
