Századok – 1986
Történetirodalom - Die Habsburgermonarchie 1848–1918 (Ism.: Katus László) 885/IV
885 TÖRTÉNETI IRODALOM participáció hármas krízisének megoldására irányuló útkeresésben határozza meg. Éles vitába bocsátkozva a szerinte a liberális politikát egyoldalúan védelmező, a radikálisokat pedig hasonlóképpen elmarasztaló Nipperdeyvel, 1848 legfőbb ellentmondásait egy társadalmilag homogén tömegbázis hiányában, valamint az agrárlakosság együttműködésének elmaradásában (vö. a francia, a szovjet, a kínai forradalommal) jelöli meg. Minden korábbinál árnyaltabb és lényegre mutatóbb képet rajzolva a demokraták politikai programjáról, azt hangsúlyozza, hogy a respublika számukra a társadalom evolúciós modernizálásának biztosítékát jelentette, s törekvésük nem a forradalom öncélú továbbfejlesztésére, hanem az ellenforradalom és a szélsőbaloldali puccsok elhárítására irányult. Bírálja a liberálisokat restriktív szabadságfelfogásukból következő politikájukért, a demokratikus monarchiában megfogalmazott radikális kompromisszumjavaslat elutasításáért. A liberális és a demokratikus koncepciót egymástól eltérő krízisstratégiának nevezi, melyeknek szubjektív elemektől átszőtt indulatos küzdelme napjainkig továbbélő, s a valóságot elferdítő torzképek (szociális forradalommal fenyegető demokraták, ellenforradalmár liberálisok) megszületését eredményezte. A kötet zárótanulmányában Reiner Koch (Die Agrarrevolution in Deutschland 1848. Ursachen —• Verlauf — Ergebnisse) a forradalom bukását mindenekelőtt a monarchák és a parasztság egymásra találásából eredezteti, amelyhez döntő mértékben járult hozzá az 1800—1850 között lejátszódó viharos mezőgazdasági fejlődés s a Vormärzben folyamatosan előrehaladó jobbágyfelszabadítás. Az általa részletesen vizsgált délnyugat-németországi térségben kibontakozó folyamat döntő faktorának a felvilágosult állam és a parasztok feudális urakkal szembeni együttműködése s a patrimoniális nagybirtokrendszer szétesése felett érzett paraszti elégedettség bizonyult, melynek következtében a német társadalom legnépesebb osztálya érzéketlenné és érdektelenné vált a forradalom újrakezdését hirdető propagandával szemben. A csupán vázlatosan ismertetett tanulmánykötet nélkülözhetetlen kézikönyvet jelent a német 48 tanulmányozásához. Jelentőségét azonban nemcsak és nem elsősorban a német historiográfiába való betekintés megkönnyítése adja, hanem mindenekelőtt azon tanulmányok együttes közlése, melyek szemléletükben, és módszertanilag a legmodernebb történetírói törekvéseket megvalósítva, a német forradalom alaposabb megismerése mellett az egykorú magyar események továbbgondolására, árnyaltabb elemzésére inspirálnak. Erdödy Gábor DIE HABSBURGERMONARCHIE 1848—1918 Band IV. Die Konfessionen. Hrsg. von Adam Wandruszka und Peter Urbanitsch. Verlag der österreichischen Akademie der Wissenschaften. Wien 1985. XVI, 864 о., I térk. mell. Az Osztrák Tudományos Akadémia nagy vállalkozása, amely a tervek szerint 10 tematikus kötetben dolgozza fel a Habsburg Monarchia történetét 1848 és 1918 között, 12 évvel az első kötet megjelenése után elérkezett negyedik kötetéhez. A gazdasági fejlődést, a közigazgatást és a jogrendszert, valamint a birodalom népeit bemutató kötetek után (az első három kötet ismertetését 1. Századok) a negyediket a Monarchia vallásainak, a törvényesen elismert felekezetek történetének szentelték (tehát a kötet nem foglalkozik az ún. „szektákkal", vagyis a törvényesen akkor még el nem ismert „szabad" egyházakkal, vallási közösségekkel). Az előző kötetekhez hasonlóan ez is több szerző munkája, a különbség csak annyi, hogy míg az első három kötet szerzői gárdája nemzetközi jellegű volt, s az utódállamok történészei is képviselve voltak, addig a jelen kötet 9 szerzője közül 8 osztrák, s csak egy fejezetet írt külföldi (nyugatnémet) szakember. A sorozat főszerkesztője, Adam Wandruszka bécsi professzor rövid bevezetőjében utal a katolikus császárság és a sokfelekezetű birodalom ellentmondására. A Habsburg-uralkodók mindvégig kifejezetten katolikus dinasztiának érezték és vallották magukat, s birodalmukat is katolikus nagyhatalomnak kívánták
