Századok – 1986
Tanulmányok - Kiss Z. Géza: A földesúri birtok és a parasztföld elkülönítésének történeti útja az Ormánságban. 1767–1867 51/I
A FÖLDESÚRI BIRTOK ÉS PARASZTFÖLD AZ ORMÁNSÁGBAN 1767- 1867 61 azokat. Ennek a rendezésnek a nyomán mintha az egész falu megmozdult volna, senki sem maradhatott korábbi helyén. Azt írja erről egy névtelen jobbágy: „.. .azigyenittés véget az alsó szomszédom Bassó János Ház Üllése és Örökségébe ált fordíttattam és az én régi Ház Üllésem és Örökségem a felső szomszédomnak, Bassó Sándornak ált méretett és ki Czőveköltetött, úgy hogy által adattatnék, mely által adással én igen meg vagyok sértetödve ... az Okbul, minthogy minden Épületteim a'Szomszédomnak ált esnének." A harmadik sértettnek megmaradt ugyan a fundusa, de ennek meg a földjeit kellett volna elcserélni egy.másik 2/8 telkessel. Most a faluközösség ősi törvényeire hivatkozva követeli földjeit, „.. .mivel a Rend is azt kívánja, hogy valamint lakunk a Helységben ugyanazoknak szomszédságában legyünk a Mezőben is".1 7 Fájt a régi rend megsértése Kemsén is, ami miatt „... az ember, (a dűlőben) nem esett a Szomszédgyával edgyütt", de itt inkább az uradalom mesterkedéseire panaszkodnak a következőkben: „.. .ez a Legellő Föld ne adattassék nékünk, hanem adattassék az a Szántó Föld, a mellyet bírtunk eddig is", azután meg azt kívánják, hogy ne vegye el az uradalom az ő régi, jó rétjüket, vízjárta berket adván helyette.1 8 Határszabályozásokkal mindenütt találkozhatunk az Ormánságban. A különböző helyi sérelmek a 19. század derekára már valóságos vádirattá duzzadtak.19 Arról az 1815. évi földmérésről, amely nem kímélte Viszlón a parókia és a tanítói lakás fundusát sem, a község lelkésze azt írja: „. .. tartunk tőle, hogy a Kenyér helyett Követ adnak" kárpótlásul.2 0 A község vezetői azután 1846-ban elmondották, hogy a siklósi uradalom három holdjukat szérűs kertnek vette el, négy holdat erdőnek szánva makkal vettetett be, 1834-ben pedig egy Új Láz, azaz új irtás nevű legelőt vett el kaszálónak, majd 1838-ban az Avas nevű legelőt kapcsolta tüskési pusztájához. Pénzbeli jövedelmei növelése érdekében, 1839-ben a 80 holdas Berki legelöt adta vidékieknek árendába. Legjobban azonban az fájt a viszlóiaknak, hogy 1840-ben egy olyan 78 holdas berket vett el jobbágyaitól az uraság, amelyet azok 920 öl hosszú kanális ásásával maguk tettek használhatóvá.2 1 Viszlóhoz hasonlóan az uradalmak az irtásföldeket a 18. század végétől másutt is elragadják rendszerint jobbágyaiktól.2 2 A követett módszer sokféle, az eredmény a jobbik esetben jelentős pénzterhek vállalása, rosszabbik esetben a nehéz munkával nyert termékeny irtásföld elvesztése. A viszlói Csöme Sámuelt 1800-ban az előbbi baj érte. Ő a korábbi uradalmi tiszttartó szóbeli engedélyével irtott ki egy 2 holdas, bokros rétet valamikor a 18. század végén, de minthogy az irtás után soha nem fizetett ,,A' 17 Bm. L. Lúzsok. Úrbéri iratok 650/1860. sz. Sérelmek. 18 Bm. L. Kemse. Úrbéri iratok. 1837. évi kérvény a felmérés módosítása tárgyában, szn. 19 PKML. F. 828/49. Hirics iratai 1841; uo. F. 820/62. sz. alatt Kemse; uo. F. 828/76. sz. alatt Kisszentmárton; uo. F. 824/66.sz. alatt Piskó; uo. F. 828/27. sz. alatt Vejti iratai találhatók. 20 Ráday Lt. A felső-baranyai egyházmegye canonica visitatioja 1817. G. 145. 21 Bm. L. Közgyűlési iratok. 1846. F. 5. 474. 22 Wellmann 1979. 104.
