Századok – 1986
Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III
NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS A KÉSŐKÖZÉPKORBAN 643 I. A harisától a Hanzáig A 14. század első évtizedeitől a Balti-tenger vidékének és a Baltikumnak hatalmi-politikai viszonyaiban, a gazdasági kapcsolatok rendszerében alapvető változások mentek végbe. Ezeknek a változásoknak egyik fő részese a városok és városszövetségek gazdasági érdekközössége: a Hanza volt. Eddig az ideig a hansa kifejezést, a vándorkereskedők felfegyverzett csapatára, nemzetközi kereskedelmi jog jelölésére, kereskedőgildére vagy bizonyos vámilleték megnevezésére egyaránt használták, s az Európa nyugati felén általánosan elterjedt szó kialakulásának helyét sem német területen kell keresnünk.3 A 14. század közepéig az alsó-szász, wesztfáliai, vend, porosz, liviandi, mecklenburgi, brandenburgi és Zuiderzee-i városok és városszövetségek gazdasági érdekközösségét nem nevezték Hanzának. Ali. században Valenciennes kereskedői alapítanak hanseurs-t, ami ekkor a Karoling-korig visszanyúló kereskedői szokásjog kodifikálása, s egyúttal a korai feudális hierarchiába nem illeszkedő réteg társadalmi helyzetének, jogainak törvényesítése volt.4 Saint-Omer 1127. évi privilégiumából egyértelműen kitűnik, hogy a hansa lokális kereskedelmi jogot jelölt.5 Ezt az értelmezést támasztja alá Heinrich der Löwe Lübecknek adományozott, 1188. évi privilégiuma is, melyben éppen ez alól mentesíti a városba érkező kereskedőket.6 Először a 13. század közepén, Gentben értettek a hansán kereskedőtársaságot, s a mercatores de XVII villis, vagyis Artois, Ponthieu, Vermandois, Champagne és Lotharingia tizenhét városának kereskedőit egyesítő testülete ugyanebben az időben bukkant fel.7 A későbbi Hanza-szövetség magját alkotó Lübeck és Hamburg néhány évtizedes késéssel követte ezt a fejlődést. III. Henrik 1266-ban engedélyezte a hamburgi kereskedőségnek, hogy Londonban egy hansát alapítsanak, s 1267. január 5-én ugyanezt a jogot adományozta a lübeckieknek is.8 A német városok kereskedőgildéinek korporációja, vagyis azoknak a városoknak 3 Daenell. E. 1905—1906. Bd. 2. 269.; Doehaerd. R. 1951. 18—28.; Pirenne, H. 1963. 78—79.; Werveke, H. van 1958. 1—20.; Werveke, H. van 1955. 572. 4 Ennen. E. 1953. 165—179.; Ennen. E. 1972. 143—146.; Frölich, К. 1972. 15—35.; Pirenne, H. 1939. Tom. 1. 199., Tom. 2. 60., 406.; Planitz, H. 1980. 332—336.; Schneider, J. 1955. 407. 5 Ganshof. F. L. 1972. 203—225.; Werveke. H. van 1955. 554. 6 „... kereskedőik egy egész szász dukát lefizetése ellenében szabadon járhatnak kelhetnek és vámmentesek Ertheneburch kivételével, ahol 5 dénárt tartoznak fizetni minden szekér után. .. Rutének, gótok, normannok és más keleti népek vámmentesen és hansa nélkül az említett városhoz jöhetnek és szabadon távozhatnak." LUB I. Nr. 7. Ld. ehhez Reibstein, E. 1956. 50. 7 Barthold, F. W. 1862. Bd. 1. 198—199.; Reibstein, E. 1956. 47.; Werveke, H. van 1958. 16. A flandriai hansa, nevezetesen Dixmuiden, Brugge, Gent, leper és Dounai londoni privilégiumait 1. HUB I. Nr. 528. (1259. aug. 6.) és Nr. 547. (1260. márc. 1.) Hozzá kell azonban tenni, hogy több város kereskedőit egyesítő gildék már néhány évtizeddel korábban léteztek, azonban a privilégiumok egy része nem használja ennek a társulási forma megnevezésére a hansa kifejezést. L. pl. Elenchus, 1967. Nr. 24., 36., 58., 59., 67., 82. és 151. 8 „A nemes férfiú Albert braunschweigi herceg kívánságát szívesen fogadván, meghagyjuk magunk és örököseink javára, hogy a herceg különleges pártfogását élvező hamburgi kereskedők Aansá-jukat mind
