Századok – 1986

Tanulmányok - Kiss Z. Géza: A földesúri birtok és a parasztföld elkülönítésének történeti útja az Ormánságban. 1767–1867 51/I

54 KISS Z. GÉZA Baranyában. A megyében a helységeknek több, mint kétharmada (67,57%) kaphatott az összeíróktól I. osztályú besorolást, és csak 7,88 százalékát kellett a III. osztályba sorolni. Ugyanakkor az Ormánság községei közül a III. osztályhoz tartozók jeleskednek 37,39 százalékos aránnyal, s a legjobb kategóriába csak 28,88 százalékuk esik. Talán még rosszabb a helyzet, ha a szántóföldek arányára vetünk egy pillantást. A föld minősége alapján I. osztályú besorolást nyert szántók holdankénti aránya a megyében (81,24) kereken 50 százalékkal nagyobb, ugyanakkora III. osztályú szántók aránya majdnem kilencszer kisebb, mint az Ormánságban. Az ormánsági társadalomra jellemző, történetileg kialakult gazdálkodási és magatartásformák mellett, a jó minőségű föld hiánya az egyik okozója annak, hogy e nép életében a vízrendezések 19. századvégi befejeztéig töretlen az állattartás primátusa. Tovább árnyalják képünket a rétekre vonatkozó adatok. Vizsgálataink szerint az Ormánság 45 községének népe 6633 kaszás rétet használt 1767-ben. Adataink feldolgozása során elvégeztük Baranya és az Ormánság rétkategóriák szerinti összevetését az alábbi táblázatban: 5. táblázat Helységek és rétek százalékos megoszlása a rétkategóriák minősége szerint I. osztály II. osztály III. osztály Ismeretlen Összes Helys., rét Helys., rét Helys., rét Helys., rét Helys., rét száma kaszás száma kaszás száma kaszás száma kaszás száma kaszás Baranya megye 13,94 13,03 30,00 25,44 47,24 52,24 8,18 9,29 100 100 Ormánság 4,44 7,28 64,45 62,25 22,22 18,03 8,88 12,42 100 100 A százalékokban kifejezésre jutó különbség ezúttal az ormánsági népnek kedvez. Igaz ugyan, hogy az I. osztályú réttel rendelkező helységek száma mintegy háromszor nagyobb a megyében, mint az Ormánságban (13,94%), de az Ormánságban a helységek számának több, mint 64, a területnek pedig 62 százalékában II. osztályú kaszálók vannak. Ha hozzászámítjuk az I. osztályú réteket is, akkor kiderül, hogy a rétek közel 70 százaléka ad kielégítő termést. Fontos dolog ez az Ormánságban, ahol az állattartás mindenkor a mezőgazdaság vezető ága volt. Egyébként a rétek minőségébe is erősen beleszól a vízrajz. A 12 kaszás rétek a buckasor északi és déli oldalának legmélyebb helyein találhatók. A legbizonytalanabb termésűek azonban azok a kaszálók, amelyek a Fekete-víz rendszer és a Dráva árterének találkozásánál vannak. (Márfa, Szerdahely, Kovácshida, Tésenfa vagy Szaporca határában.) Fontos következtetések levonására ad lehetőséget az ormánsági telki föld telekátlag szerinti megoszlása is. Első pillanatban az tűnik szemünkbe, hogy az Ormánságban hiányoznak a szélső értékek. Nincsenek telek nélküliek, és nincs az egész telket felülhaladó átlagú település sem. Fel kell azonban már itt figyelnünk arra, hogy a helységek 44