Századok – 1986
Történetirodalom - A baranyai-pécsi munkásmozgalom története (Ism.: T. Mérey Klára) 469/II
469 TÖRTÉNETI IRODALOM Egyetlen magyar tárgyú kép látható a kötetben. A képcím: ,,A Birodalom belátható időn belüli összeomlása előtt végrehajtott utolsó zsidó-deportálás Magyarországon történt „zsidók összeterelése Budapesten 1944 őszén." Felemelt kézzel, sárga csillaggal a mellükön csoportban álló emberek. A kép bal sarkában német katona néz gyűlölködőn a zsidó csoportra. A kép érdekessége annak német vonatkozása. A budapesti zsidókat ugyanis közismerten nyilasok hurcolták el, végezték ki. Német alakulatok, fegyveres személyek általában nem vettek közvetlenül részt ezekben az akciókban. A nácizmus bűncselekményeiről megjelenő dokumentumkötetek, emlékiratok szakadatlanul újabb tényeket tárnak fel a világ közvéleménye előtt. Az „Opposition gegen Hitler" azoknak az embereknek állít emléket, akik ezzel a gyilkos hatalommal szembeszegültek akkor is, amikora német lakosság túlnyomó része ujjongva ünnepelte az európai nagy kultúrközpontok fegyveres elfoglalását, és később is, amikor a német fegyveres erők és a nácizmus bukása kirajzolódott. Tihanyi János A BARANYAI—PÉCSI MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETE Szerk.: Szita László Pécs, 1985. 1—II. köt. 1030 o. A Baranya Monográfia sorozat 10. tagjaként megjelent mű pécsi történész kollektíva alkotása, amely jelentős előmunkálatokra támaszkodhatott. Ilyen volt mindenekelőtt a mecseki szénbányászat és bányászmozgalmak feltárása, több ipari üzem történetének megírása, a Tanácsköztársaság és a felszabadulás emlékére kiadott egy-egy tanulmánykötet, több kisebb és nagyobb tematikus feldolgozása és nem utolsósorban a „Válogatott dokumentumok a baranyai és pécsi munkásmozgalom történetéből" c. háromkötetes kiadvány. Megtörtént a történeti topográfiai kérdések tisztázása is „A munkásmozgalmi emlékhelyek Pécsett" c. munkában. A Szita László szerkesztésében megjelent mű első kötete 1867-től 1921-ig tekinti át Baranya megye és Pécs munkásmozgalmának történetét. Első hét fejezete Szita László tollából az első világháborúig kíséri nyomon a szocialista munkásmozgalom kibontakozását nemcsak a bányászat és az ipar, hanem a mezőgazdaság területén is. Az első fejezet a munkásság kialakulását és helyzetét ismerteti. A tőkés ipar bemutatásával kezdi, vázolván a technika fejlődésének hatását az ipari proletariátus fejlődésére. Áttekinti az ipari proletariátus számának alakulását, szakágazatonkénti megoszlását. Kiemelten foglalkozik az üzemi munkásság eredetének és összetétetének problémájával (e vonatkozásban különösen a vasipari munkásság összetételével kapcsolatos vizsgálatai értékesek.). Áttekinti a szerző az ipari munkásság területi elhelyezkedését, érdekes településtörténeti adalékokat adva ezzel. Végül az üzemi munkásság általános helyzetével foglalkozik konkrétan elemezve néhány munkarendet. A munkásosztály gazdasági és társadalmi helyzetének ez a képe adja a kiinduló pontot a következő fejezet számára, amely a szocialista munkásmozgalom kezdeteit tekinti át 1867-től 1890-ig. Először az Általános Munkás Egylet és az Általános Munkásképző Egylet helyi szervezeteinek megalakulását és tevékenységét ismerteti. Ezt követi a pécsi szakegyleti szervezkedés első sikereit bemutató alfejezet ( 1870— 1880), majd a Magyarországi Általános M unkáspárt pécsi szervezetének küzdelmeiről ad képet 1880 és 1890 között. Leírja az 1882. májusi első általános bányászsztrájkot, amelyet katonasággal fojtottak el és szervezőit kiutasították az országból. A harmadik rész a szociáldemokrata munkásmozgalom megerősödésével foglalkozik 1890 és 1900 között. A szerző külön fejezetben tárgyalja a Magyarországi Szociáldemokrata Párt pécsi szervezetének megalakulását és küzdelmét a szervezeti megerősödésért. Elemzi a pécsi pártszervezet kapcsolatának alakulását a központi pártszervezettel, bemutatja harcát a közigazgatási hatóságokkal és a rendőri szervekkel. Ezt követően áttekinti az MSZDP pécsi vezetőségének és a Pécsi Betegsegélyző Rokkant
