Századok – 1986
Történetirodalom - Wittmann Erich: Zwischen Faschismus und Krieg. Die Sozialistische Jugendinternationale 1932–1940 (Ism.: Jemnitz János) 464/II
464 TÖRTÉNETI IRODALOM történeti távlat hiánya is távoltartotta. Figyelembe vette, hogy az indulatok és érzékenységek a korszak emigrációjával kapcsolatban még nem csillapodtak le teljesen. Kanada új bevándorlási politikájának bemutatása után Dreisziger statisztikai adatokkal szemlélteti az ún. 45-ös, majd 56-os hullámok méreteit. Az újonnan érkező csoportok társadalmi hátterét, bevándorlásuk, illetve letelepedésük motivációit azonban csak publicisztikai szinten munkálta ki. Kanadában több magyar telepedett a második világháború után, mint az azt megelőző egész bevándorlási időszakban. Ennek következtében a kanadai magyar etnikumban abszolút számban is többséget képvisel a gazdasági bevándoroltakétól eltérő társadalmi-szociális hátterű népesség. Kétségtelenül más helyzet alakult, mint az Egyesült Államokban, ahol szintén figyelemre méltó volt az újonnan érkezők száma, de jóval kevesebb, mint a korábann letelepülteké. Kanadában az 1950-es évektől gombamódra szaporodtak az új közösségek és intézmények, az új sajtóorgánumok. Programjuk a magyarországi politikai és társadalmi rend elleni tiltakozás, a szembenállás. Funkciójuk és jellegük módosulásai azonban csak utalásszerűén kapnak jelzést az idő múlásával. A könyvben — nem következetesen ugyan — de végigvonul a modern társadalomtörténeti szociológiai megközelítés és fogalomhasználat igénye. Az elemzések a történeti források három nagy csoportjára támaszkodnak: 1. szakirodalomra és publicisztikai tanulmányokra, 2. a vándorlás statisztikáira és népszámlálásokra és végül 3. interjúkra, személyi közlésekre. Több elsődleges forráscsoport, például a levéltárak anyagainak és végül, de nem utaolsósorban a kanadai magyar nyelvű újságoknak a módszeres vizsgálatát hiányolhatjuk. Számba véve azonban a kutatási eredményeket, osztozni lehet abban a véleményben, hogy a szerzők herkulesi feladat előtt álltak, és ehhez azt is hozzá lehet tenni, hogy feladatukat alapjában véve sikerrel oldották meg. A könyv a kanadai társadalom múltjának és jelenének sok aspektusába nyújt betekintést, hiányosságai pedig kihívást jelentenek törénészeknek, szociológusoknak és antropológusoknak a megkezdett munka folytatására. Abban a helyzetben ugyanis, amikor a szerzők csak gyéren támaszkodhattak előmunkálatokra, amikor a téma sokrétegű történeti forrásainak a feltárása alig tekint vissza történeti múltra, lehetetlen egy monográfiában valamennyi problémát felvetni, a történeti források valamennyi fontosabb csoportját hasznosítani. Lehetetlen ez már azért is, mivel azok földrajzilag is rendkívül szétszórtan találhatók, és gyűjtésük, tanulmányozásuk nemcsak idötrabló kutatásokat, hanem az eddigieknél nagyobb kollektív erőfeszítéséket is igényel mind az óhazában, mint az újhazában. Remélhetőleg ezekre e könyv is ösztönözni fog. Puskás Julianna ERICH WITTMANN: ZWISCHEN FASCHISMUS UND KRIEG. DIE SOZIALISTISCHE JUGENDINTERNATIONALE. 1932—1940. MIT EINEM VORWORT VON RAIMUND LÖW Wien Europaverlag, 1982. 207 o. A FASIZMUS ÉS A HÁBORÚ KÖZÖTT. A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI INTERNACIONÁLÉ. 1932—1940 Jóllehet lassan már az 1945 utáni nemzetközi munkásmozgalomkutatás historiográfiáját is meg lehetne írni — mégis tény, hogy ennek a fontos nemzetközi szervezetnek története magyar nyelven úgyszólván teljesen feledésbe merült. Ami többé-kevésbé ismeretes, az nem több, mint néhány mozaikkocka az ifjúsági Internacionálé 1907. évi megalakulásáról, amikor annak első lépéseinél még Alpári Gyula is szerepet játszott, amiről a magyar szocialista ifjúsági orgánumok is tudósítottak. Az első világháború kirobbanása az Ifjúsági Internacionálé életében is törést okozott, de ez a törés nem volt olyan súlyos, mint amilyen a „felnőtt" Internacionáléban következett be. Az ifjúsági szocialista
