Századok – 1986
Történetirodalom - Struggle and Hope: the Hungarian–Canadian Experience (Ism.: Puskás Julianna) 461/II
461 TÖRTÉNETI IRODALOM további, részletes vizsgálódások szükségesek még. A két tartomány egész fejlődésére vonatkozólag összegezöen úgy értékel Kowal, hogy nem annyira lemaradásról kell beszélni, mint inkább a birodalmi átlag és a fejlettebb német területek utól-nem-éréséről. Természetesen csak nagyon futó áttekintést adhattunk az adatokban és megállapításokban igen gazdag könyvről, úgy tűnik, a feldolgozott források alapján mindent bemutatott a szerző, amire ezek a források módot adtak. A kritikát pedig eleve maga Kowal végezte el azzal, hogy már bevezetőben leszögezte: számos kérdés vonatkozásában nem tud megnyugtató eredményt nyújtani, sőt sok esetben legföljebb a kérdés feltevéséig jutott el. Vonatkozik ez természetesen egyrészt a lengyel elem helyzetének részletesebb elemzésére az össztársadalmi mutatókon belül, de arra is, hogy a korszerű társadalomtörténet sok problémájára nem tért ki a szerző, vagy csak jelezte magát a problémát. Végül is nagyon keveset szól az értelmiségről, azon belül a papságról, holott ennek szerepe a nemzeti fejlődésben alig becsülhető túl. Ugyancsak alig esik szó a társadalmi mentalitásról. A modern kérdésfeltevésekre oly érzékeny, módszertanilag igen magas színvonalú lengyel törlénetírás bizonyára eljut majd a megválaszolatlan kérdések megoldásához is. Niederhamer Emil N. F. DRE1SZIGER. M. L. KOVÁCS, PAUL BODY. BENNETT KOVRIG: STRUGGLE AND HOPE. THE HUNGARIAN—CANADIAN EXPERIENCE McClelland and Stewart Ltd. Toronto. 1982. KÜZDELEM ÉS REMÉNY. A KANADAI MAGYAROK VILÁGA Az 1960-as évek közepétől Kanadában is egyre több a jele az ún. „etnikai újjáéledésnek". Megmutatkozik ez abban a növekvő érdeklődésben is, amelyet társadalomkutatók tanúsítanak a bevándorlás, az etnikai csoportok tanulmányozása iránt. Ezeket a kanadai kormány is ösztönözte multietnikus szemléletű politikájától vezettetve. 1971-ben meghirdette az „ethnic history" programot, amely 20 etnikai csoport történetének feldolgozását tűzte céljául. Tudományos-népszerű, objektív elemzéseket igényeltek, olyanokat, amelyeket mind a szakemberek, mind a széles olvasóközönség hasznosíthat, azaz mindazok, akiket érdekel az egyes csoportok háttere, tapasztalatai és problémái, valamint hozzájárulása a kanadai társadalom fejlődéséhez. A kutatási eredmények a „Generations: A History ofCanada's Peoples" (Nemzedékek: Kanada népeinek története) sorozatban kezdtek publikálódni. Annak egyik kötete a „Stuggle and Hope. The Hungarian—Canadian Experience" amely négy magyar származású szerző közös munkája. „A magyar történeti és kulturális háttér" címen a könyv első fejezetét Bennett Kovrig írta. A szerző Magyarország történetéből és kulturális értékeiből villantja fel azokat, amelyeket történeti örökségként és jellegzetességekként fontosnak tart. Paul Bödy elemzi a kivándorlás folyamatát az 1870-es évektől az 1970-es évekig. A százéves periódusban az első és legnagyobb hulláma az első világháború előtt zajlott; a második a két világháború közötti időszakban, a harmadik pedig a második világháború utáni évtizedekben. A szerző a folyamat méreteinek szemléltetésére felsorakoztatja a renelkezésére álló statisztikákat és forráskritikával, becslésekkel egészíti ki adataikat. A szolid és gondos becslések figyelemre méltóak és tanúsítják a szakítást azokkal a korábbi egyoldalú túlzásokkal, amelyek az elvándorlók és emigránsok számára vonatkoznak. Bődy a magyar kivándorlók számát 1870—1970 között I089 54l-re becsüli, akik közül az USA-ba 662 849-en, Kanadába 90 566-an vándoroltak. Hangsúlyozza a magyarországi kivándoroltak soknemzetiségű összetételét az 1914 előtti évtizedekben, a magyar anyanyelvű és más nemzetiségek vándorlási adatainak különválasztásának szükségességét és ennek nehézségeit. A visszavándorlók elemzését illetően kritikai megjegyzésem elsősorban nem arra irányul, hogy Bődy alacsonyra becsüli arányukat (a hivatkozási forrás e vonatkozásban nem a legjobb), hanem arra, hogy a visszavándorlók számát nem vonta le a kivándorlókéból. Ennek elmulasztása óhatatlanul annak a képnek a kialakulását segítette elő, hogy a kivándorlók számával azonos a népveszteség.
