Századok – 1986
Álláspontok; vélemények - Bellér Béla: Miért nem ismerik tanulóink a történelmet? 420/II
444 ÁLLÁSPONTOK, VÉLEMÉNYEK 444 minden egyes gazdasági válság periódusában a kapitalizmus teljes összeomlását.4 9 A kapitalizmus azonban rácáfolt a jóslatokra. A tankönyvtől azt szeretnők tudni, hogy pontosan mi az, ami a kapitalizmusban módosult és mi az, ami változatlan maradt; milyen expanziós tartalékai vannak még (pl. a Csendes-óceán térségében); mik a lehetőségei és korlátai; milyen erőt kölcsönöz neki a liberális-reformista ideológiával szakító újkonzervativizmus, amely csatát nyert a legfontosabb tőkés országokban, az USÁ-ban, Nagy-Britanniában, az NSZK-ban, Japánban stb. Ugyancsak részletes és hiteles képet szeretnénk kapni a mai (nem a tegnapi) szocializmusról, megtudva, hogy mit jelent a fejlett szocializmus mint korszak a gazdasági, társadalmi szférában, a politikai rendszerben és az ideológiában stb.; melyek a sajátosságai a szocialista építésnek népek, országok, régiók szerint; melyek a lehetőségei a szocializmusnak a fejlődő országokban stb. Egy eltűnt ideológia nyomában Az egyes tankönyveket átlapozva olyan problémákra is bukkanunk, amelyek mind a négyben közösek, vagyis általános érvényűek. Ilyen elsősorban a hazafiságra és nemzetköziségre nevelés. Eredetileg az volt a tervünk, hogy kvantitatív tartalomelemzéssel vizsgáljuk meg ezt a kérdést. Ki akartunk választani néhány, a kutatási iránynak megfelelő alapjelenséget, -fogalmat és -mozzanatot, és megvizsgálva ezek előfordulását, gyakoriságát a tankönyvszövegekben és más szimbolikus jelentést hordozó jelegyüttesekben, pl. képekben, megfelelő következtetéseket akartunk levonni. Erről a szándékunkról le kellett tennünk, mert egyszerűen nem állt rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű szó, illetőleg kifejezés. Kiderült, hogy a haza, hazafiság, nemzet, nemzetiség, nemzetköziség történelemkönyveink legritkábban használt szavai közé tartoznak, úgyhogy kvantitatív tartalomelemzésre nem alkalmasak. Ez aligha lehet véletlen, még kevésbé a tankönyvek hibája. Mikor a tantervben kezdtünk el nyomozni e feltűnő jelenség után, kiderült, hogy a tanterv, félretéve a tantervelőkészítés során a hazafiságra és nemzetköziségre mint ideológiákra vonatkozólag összegyűjtött és feldolgozott anyagot,5 0 egyszerűen az erkölcsi megítélés 49 Peter Stadler: Wirtschaftskrise und Revolution bei Marx und Engels. Historische Zeitschrift 1964. aug., 113—114. 50 Az Országos Pedagógiai Intézet 1976 tavaszán tudományos ülésszakot rendezett a szocialista hazafiság és nemzetköziség tantervi problémáinak tisztázására. Az elhangzott előadások közül a fontosabbak: Nagy Katalin: A szocialista hazafiság és nemzetköziség az „Alapelvek"-ben. Pedagógiai Szemle 1976/5. 428—430. Szabolcs Ottó: A hazafiság és internacionalizmus történetisége. Pedagógiai Szemle 1976/5. 430—433. Gyaraki F. Frigyes: A hazafiság és nemzetköziség a gimnáziumi tantervi tervezetekben. Pedagógiai Szemle 1976/5. 436—439. — Ugyanehhez a témakörhöz kapcsolódnak: Bodó László: A hazafias-honvédelmi nevelés néhány elvi és módszertani kérdése a középiskolákban. Pedagógiai Szemle 1978/9. 799—807. Szabó Károly: A történelmi példaképadás zavarai. Történelemtanítás 1978/1. 2—5.
