Századok – 1986
Álláspontok; vélemények - Bellér Béla: Miért nem ismerik tanulóink a történelmet? 420/II
422 állaspontok, vélemények Kérdés: A 18. század vcgcn bontakozott ki Magyarországon a jakobinus mozgalom, a) Nevezze meg két szervezetét! b) Soroljon föl vezetői közül hármat! Válasz: 1. a) Oltári Szentség Társasága —Sub rosa b) Bocskai István és Bethlen Gábor 2. a) A puritánok — a mérsékelt szárny (Kazinczy nyelvújító csoportja) b) Sallai és Fürst, Szabó László. Kérdés: Értelmezze az alábbiakat: A városi levegő szabaddá tesz. Válasz: I. Azt akarják ezzel mondani, hogy lesz még egyszer szabad a nép, és rendet fognak teremteni a földön, ami aztán sikerült is később. 2. A középkori városok levegője sokkal tisztább volt.5 A két kérdésre adott válaszok meghökkentő tanulságokkal járnak. A 2. kérdésre adott válaszok példák a teljes, tömör tudatlanságra. A felvételizőknek fogalmuk sincs a középkori közmondás értelméről, és tudásuknak hiányát — mint ezt már megszokhattuk — sematikus, frázisos nagyotmondással, ill. lapos fizikai magyarázkodással igyekeznek leplezni. Egészen más jellegűek az 1. kérdésre adott válaszok. Ezek korántsem a teljes tudatlanság, hanem a mindent rosszul tudás iskolapéldái, s mint ilyenek, sokkal jellemzőbbek jelenlegi oktatási rendszerünkre, mint az előbbiek A felvételizők által felvonultatott ismeretanyag éppen nem csekély. A válaszokban — noha a kérdés csupán magyar vonatkozású volt — egyetemes történeti anyag is szerepel; habár a fölvetett probléma történelmi volt — egy spontán koncentráció eredményeképpen —, irodalmi anyag is csapódott hozzá, mégpedig nem csupán a magyar, hanem a világirodalomból is. Mindez természetesen rossz helyen, hamis összefüggésben, egy megkínzott agy eszméinek őrült kavargásában. Az egész konstrukcióban azonban az idősíkok fantasztikus egybekopírozása a legiszonyúbb. A felvételizők 1604-től — ez a legrégibb dátum — egészen 1932. július 29-ig — ez a legújabb — nem kevesebb, mint 7 idősíkot toltak egybe. Ez a fajta agresszív és — sit venia verbo — prostituált tudatlanság sokkal veszélyesebb, mint az előbb tárgyalt, tartózkodó, szűzies butaság. Ez utóbbi még megnyílhat a tudás magvai előtt, és fölnöveszthet helyes ismereteket; az utóbbi csak nagy ritkán vagy soha. Ha szabad kategorizálni a történelmi tudatlanságot, nem a teljes tudatlanság a legveszedelmesebb történelemtanításunkra nézve, hanem a féltudatlanság, a félműveltség.6 Egy indiai mondás jut eszünkbe: „Egy félig üres teáscsésze egyszersmind félig telt teáscsésze. Egy fél hazugság azonban korántsem féligazság." De fordítsunk egyet a kamerán, és a tanulók történelmi ismeretei után vizsgáljuk meg a felnőtt lakosság históriai tájékozottságát is. Vajon vigasztalóbb, szívderítőbb képet kapunk-é? A felnőtt lakosság történelmi ismereteiről eddig a legátfogóbb képet a Tömegkommunikációs Kutatóközpont J971. évi „Történelmi tudat" elnevezésű felmérése nyújtotta. Az ismeretszint-skálában összesen 25 különböző történelmi évszámokkal, eseményekkel, személyekkel kapcsolatos kérdés szerepelt. Lássunk ezek 5 Kállay—Mezey: i. m. 63, 66. 6 Hogy a történelemtudás megromlása korántsem középiskoláinkban kezdődik, habár ott tetőződik, hanem már az általános iskolák felső osztályaiban, erre vonatkozólag 1. Mező: i. m. 4—5.
