Századok – 1986
Közlemények - Tokaji András: Polgári és munkás dalosmozgalom Magyarországon (1868–1948) 345/II
DALOSMOZGALOM MAGYARORSZÁGON 1868 1948 KÖZÖTT 373 Az Erzsébetfalvai Munkás Dalkör 1902. június 24-i választmányi ülésén kimondta, hogy továbbra is csak a munkásdalosokat köszöntik fel a névnapjukon szerenáddal.17 6 Tudomásunk van arról is, hogy a Budapesti Vasasok Dalkarának vezetősége (már az MMDSZ megalakulása előtt is!) többször megfeddte néhány dalosát (6—7 személyről volt szó), akik „rendkívül sok szerenádra jártak" a vezetőség beleegyezése nélkül. A jegyzőkönyv nem említi ugyan, milyen szerenádokról volt szó, de sejthető, hogy polgári személyeknek adták. A vasasok szakosztálya is foglalkozott „a dalkarban dívott állapotokkal", melyek „rontották a szakosztály, ill. a dalkar hírnevét". A szakosztály 1906-ban taggyűlést hívott össze, melyen kimondta: ha a dalosok nem fegyelmezik magukat, feloszlatja a dalkart. Mint adatközlőnk írja: „a dalosok, belátva helytelen cselekedetüket, megfogadták, hogy öntudatos munkásokhoz illően viselkednek, és az összmunkásság érdekében fognak a jövőben működni. (. ..) Szerenádra csak azok mennek, akik szakosztályunk kötelékébe tartoznak, ill. azok hozzátartozóihoz."177 Ezt a dalárdák egymástól is megkövetelték. 1924-ben pl. a Budafoki Munkás Dalkör az MMDSZ választmányi ülésén nehezményezte, hogy a Nagytétényi Munkás Dalkör misékre jár, ami nem fér össze szövetségi tagságával.178 A probléma egyrészt úgy vetődött föl, hogy legalább is kétséges ezeknek a munkásoknak az eszmei hovatartozása, másrészt magát az osztályharcos mozgalmat is lejáratják. Ehhez jött hozzá a művészi versengés szempontja, hiszen az osztálytudatos munkásdalos egyik legfőbb célja az volt, hogy megmutassa a polgároknak: a munkásság is képes művészileg kiemelkedő produkcióra. Márpedig a legjobb hangú és a legjobban képzett munkásdalosok — megjegyzendő: a polgáriak éppen őrájuk számítottak a leginkább! — ily módon, úgymond, magát az ellenséget segítették hozzá a fölényhez, a munkásság művészi területen való „lehengerléséhez". 1912-ben a DASB lipcsei közgyűlése a körzeti alapszabályba azt is bevette, hogy a körzeti tagegyleteknek tilos együttműködni a polgári egyletekkel.17 4 Láttuk: két évvel ezelőtt a Rajnai Körzet is ezzel a követeléssel lépett föl, és ezt a DASB határozattá is emelte. Az MMDSZ 1922-ben felhívta tagdalárdáit, hogy a MDEOSZ azévi dalversenyén „ne működjenek közre, és az ünnepélyt ne a szövetség dalosai által igyekezzenek sikerre vinni".18 0 Később Pajor Oszkár titkár korholta azokat a munkásdalosokat, akik a polgáriakkal való együttes fellépéseikkel az „ellentábor sikereit gazdagítják".18 1 Ugyanebben az évben a Felsőgallai Dalkar megbízottja, Horváth jelentette, hogy a dalkar augusztus 15-én (Nagyboldogasszony napja!) „kénytelen" több polgári 176 Afra, i. m„ 17. 177 Szász Sándor: A Budapesti Vasasok Dalkarának huszonötéves története. 1903—1928. Világosság ny., Bp. 1929., 7. 178 MMDSZ vál. ü. 1924. máj. 11., uo. ,7 ' Noack, i. m„ 37. 180 MMDSZ v. ü. 1922. jún. 10. PIArch. 283. f. 35/38. öe. 1. 1, —A dalosünnep időpontja: jún. 16— 17. 181 MUDZK 1927. okt., 24. p.
