Századok – 1986
Közlemények - Tokaji András: Polgári és munkás dalosmozgalom Magyarországon (1868–1948) 345/II
368 TOKAJI ANDRÁS válasza: „ez már megtörtént".13 7 Justus Pálhoz írt, 1947-ben kelt levelében azt írta, hogy a szövetség tagjainak mintegy 85%-a SZDP-tag.138 De a dalosok politikai szervezettsége is kevésnek bizonyult az osztálytudatos dalárdamozgalom védelméhez. Részben a fentebb vázolt ellentétek miatt a tagságra való jogosultságnak az is feltétele lett, hogy a tagok külön-külön és együtt, mint tagdalárdák megfelelően elhatárolják magukat a polgári dalosmazgalomtól. Már a Svájci Munkás Dalosszövetség alapszabálya kimondta, 1888-ban, hogy tagjai nem lehetnek egyidejűleg benn a polgári dalárdákban is.13 4 Németországban 1914 körül merült fel a DASB szövetségi közgyűlésén, hogy a munkásdalosok ezrei énekelnek polgári kórusokban is. A Rajnai Körzet küldötte követelte: a szövetség tiltsa meg a munkásoknak, hogy más, nem a DASB-hoz tartozó egyletekkel együtt énekeljenek. Elhangzott az a javaslat is, hogy mindazon dalkörök, melyek nem tartoznak a munkásdalos-szövetséghez, számítsanak polgári egyletnek. A Középnémet Körzet küldöttének álláspontja az volt, hogy „a munkásdalosoknak a polgári egyletekkel való együtt éneklését arra való alkalomként kell felhasználni, hogy minden társadalmi kört megtermékenyítsünk a munkásmozgalom eszméivel, és eredményes munkával megnyerjük a munkás dalosmozgalom számára.". A vita végeredménye az lett, hogy a DASB-hoz tartozó egyleteknek tilos együtt énekelni a polgáriakkal, de azt a javaslatot, hogy a szövetségen kívüli egyletek polgárinak számítsanak, 23:19 arányban leszavazták.14 0 A kettős tagság és a polgári dalárdákkal való együttes szereplés kérdése Magyarországon előbb az egyes munkásdalárdákban vált problematikussá, és onnan gyűrűzött tovább a szövetségbe. Az első ilyen adat 1913-ból származik, amikor a Kispesti Szervezett Munkások Dalkörének nevében Weisz Manó indítványozta: „mondja ki a Ma-gyarországi Munkás Dalosok Szövetsége, hogy a kebelébe tartozó dalegyesületekben csakis az osztályharc alapján álló, szervezett munkások lehetnek tagok, s ezek mindenféle polgári dalegyesületből erkölcsi kötelességüknek tartsák kilépni és ezzel végleg szakítani, hacsak azáltal nem támadnak kenyérkereseti kérdések." A javaslatot hosszú vita követte, majd a közgyűlés úgy döntött, hogy az „még nem elfogadható".141 A három hónappal később megtartott választmányi ülésen Dorozel Dezső elnökségi tag kérte a dalosküldötteket, tartózkodjanak a polgári müvektől és társaságtól.14 2 Egy év múltán ugyanő figyelmeztetett: tudomására jutott, hogy polgári dalárdák hívnak meg munkásdalosokat, s mivel az ilyen részvétel „elvi ellentétben álló dolog", az ügyet tisztázni kell.143 1918-ban Wiesenberger alelnök vetette fel újból a 137 MMDSZ ein. ért. 1945. okt. 14. 138 Szentgyörgyi Árpád levele Justus Pálhoz, Bp. 1947. jún. 6. PI Arch. 283. f. 35/38. őe. 130 Fillies, i. m., 130. 140 Victor Noack, i. m„ 37—38. 141 MMDSZ közgy. 1913. márc. 23., uo. 142 MMDSZ választmányi ülés (vál. ü.) 1913. jún. 26., uo. 143 MMDSZ vál. ü. 1914. jún. 25., uo.
