Századok – 1986
Tanulmányok - Stier Miklós: Politikai újraorientálódás az 1920-as és 30-as évek fordulóján 260/II
IRÁNYVÁLTÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1920-AS 30-AS ÉVEK FORDULÓJÁN 289 rendeletekkel kormányozhasson); a diktatúra eszközeivel harcol a diktatúráról legszívesebben tényleg lemondani kész finánctőke érdekeiért. A liberális és demokrata ellenzék kegyetlenül élesen bírálja a kormány gazdaságpolitikáját, de döntő lépésre, kormánybuktatásra még akkor sem vállalkozna, ha képes lenne rá, mert hallatlanul fél az „erőegyensúly" felbomlásától, a harmadik erőtől: az agrárius-fajvédő elemektől. Hasonló volt a helyzet a legitimista mágnás csoport részéről is: kritizálta a kormányt, de ellene döntő akcióba nem kezdett. A legviharosabb napok elmúltak: augusztus 14-én Párizsban aláírták Magyarország számára az 5 millió fontos kölcsönről szóló megállapodást. Bethlen tehát — látszólag — ura volt a helyzetnek: „sikeres" választások után mögötte állt az új képviselőház s mindenekelőtt az Egységes Párt; kezében volt a felhatalmazás; Magyarország kapott külföldi kölcsönt. 1931. augusztus 18-án délután a minisztertanács ülésén a kormány mégis elhatározta lemondását, s a kormányzó azt 19-én tudomásul is vette.36 A hír — noha minden politikai faktor számolt tulajdonképpen ezzel az eshetőséggel — a szenzáció erejével hatott. Bethlen maga az MTI-nek adott nyilatkozatában „megtámadott egészségére" hivatkozott, hangsúlyozta, hogy olyan helyzetben távozik, amely a kormány előző céltudatos tevékenységének köszönhetően már a válságból való kilábalás jó esélyeivel kecsegtet, s hogy mindennek következtében pusztán személycserékről és nem rendszerváltozásról van szó: „Miután az 5 millió fontos külföldi kölcsönt sikerült megkötni és a kormány a 33-as bizottsággal együtt kidolgozta azt a programot, amelynek alapján Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetét rendezni lehet, semmi nehézséget sem láttam abban, hogy a program keresztülvitelét mások valósítsák meg, annál is inkább, mert az elmúlt több mint 10 esztendő súlyos küzdelmei, amelyeket legjobb meggyőződésem szerint folytattam az ország érdekében, egészségemet is megtámadták. ... Lemondásom ... legerősebb bizonyítéka annak, hogy Magyarország pénzügyi és közgazdasági helyzetét olyannak látom, hogy az elkészített program alapján sikerrel szállhat szembe minden veszéllyel, és hogy a teljes normális gazdasági élet beállása mielőbb várható. — Politikai irányok és rendszerek nincsenek és nem is lehetnek személyhez kötve. S hogy a jelenlegi bel- és külpolitikai irányzat továbbra is változatlan és maradandó lesz, annak — azt hiszem — egyik bizonyítéka az, hogy ennek a politikai rendszernek, amelyre az új kormány is támaszkodni fog, továbbra is aktív munkatársa maradok."37 Bethlen lemondása — mint ezt a magyar történeti irodalomban Márkus László elemezte — tényleg a válság alatt megmozduló társadalmi erők politikai mozgásának volt szükségszerű következménye. Az uralkodó elit három nagy csoportjának koalíciójára épült bethleni kormányzati rendszer 1931 augusztusára fellazult, szétesés előtt állott, s a miniszterelnök az ellentétes erők közötti egyensúlyhelyzetet fenntartani 36 Pesti Hírlap, 1931. aug. 20. 37 Pesti Hírlap, 1931. aug. 20. Bővebben idézi Márkus László: i. m. 96. 228. sz. lábjegyzet 5 Századok 1986/2
