Századok – 1986
Tanulmányok - Nehing Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés (1605–1609) 3/I
A ZSITVATOROKI SZERZŐDÉS TÖRTÉNETE 21 rosszul fegyelmezett katonasággal, leromlott végvárakkal, a nagy élelem- és lőszerhiánnyal felhalmozott adósságokkal, amelyek következtében minden hitel elveszett, Felséged mostani állapota ugyancsak nem a legjobb..." Ugyanebben a levélben Mátyás már megjelölte azt az egyetlen kiutat, amelyet az adott helyzetben látott: hogy 1608. január 10-re, miként Forgách Ferenc esztergomi érsek és kancellár, valamint más magyar mágnások is javasolták, össze fogja hívni a magyar országgyűlést az alsó-és felső-ausztriai rendek képviselőivel együtt. A főherceg, 1606 januárja óta Magyarország kormányzója, ezzel a döntéssel, hogy ti. a megadott időpontban Pozsonyban országgyűlést tart, előzékeny gesztust tett a magyar rendek irányában, ugyanakkor Mátyás számára ez volt az egyetlen lehetőség, hogy hathatós bázist teremtsen ausztriai és magyarországi uralma, valamint a csásárral és a törökökkel szembeni politikája számára. Január közepére a magyar országgyűlés megnyitására megérkeztek Pozsonyba Mátyás és az alsó- és a felső-ausztriai rendek, köztük Adam zu Herberstein báró, kamarás is.84 Illésházy szorgalmazására már a tárgyalások kezdetén egyre inkább központi kérdéssé vált az ausztriai és a magyar rendek közötti rendi szövetség gondolata. Az alsó- és a felső-ausztriai rendek kezdeti vonakodása után Illésházynak végül sikerült a szövetség szükségességéről meggyőznie őket, amit aztán február 1-én mind az ausztriai, mind pedig a magyar rendek elfogadtak, Mátyás pedig megerősített.8 5 Ebben kötelezték magukat a rendek, hogy minden „hostisaut turbator" ellenére a bécsi és a zsitvatoroki békében lefektetett pontokat megtartják és megvédik. Ez az egyesülés kimondatlanul is a prágai udvar és különösen a császár azon kísérletei ellen irányult, amelyekkel a bécsi és a zsitvatoroki békét el akarta gáncsolni. A rendek részéről kifejtett nyomásra hivatkozva kísérelte meg Mátyás a császárnak az új helyzetet megmagyarázni: a hajdúkkal kötött 50 napos fegyverszünet le fog telni, s azok abban mesterkednek, hogy a törökök segítségével saját magyar királyt választassanak; ezenkívül hírt kapott arról, hogy a hajdúk felvehetik a kapcsolatot a birodalom protestáns rendjeivel, és így egy nagy vallásháborút robbanthatnak ki. A bécsi szerződést idővel lépésről lépésre ismét érvényteleníteni lehetne, véli Mátyás, de most legjobb volna, ha II. Rudolf az ajándékokkal együtt elindítaná követét.86 84 Az 1608. évi pozsonyi országgyűléshez vö. Alfons Hubert: Geschichte Österreichs 4. köt. Gotha 1892.487. skk. Hans Sturmberger. Georg Erasmus von Tschernembel, Graz, Köln 1953. 156. skk. és Kálmán Benda: Absolutismus und ständischer Widerstand in Ungarn am Anfang des 17. Jahrhunderts. In: Südost-Forschungen 33 (1974) 107—115. Lényeges új eredmények várhatók az 1607/8 évi magyar országgyűlések anyagát közreadó forráskiadványtól, amelyet Benda Kálmán (Budapest) készit. 85 A szövetségi okmányokat, ha nem is megbízhatóan, de többször kiadták már, Stephanus Katona: História critica regum Hungáriáé stirpis Austriacae. 9. köt. Budae, 1794, 75—79.; Joseph Frh. v. Hammer Purgstall: Khlesel's des Cardinals, Director des geheimen Cabinetts Kaiser Matthias, Leben. 4 kötetben, Wien, 1847—1851. Itt: 2. kötet. 204—207; Ferdo Sisic: Acta comitialia regni Croatiae, Dalmatiae, Slavoniae. 4. köt. Zagrabiae, 1917. 495—501. 86 Wien HHStA Ungarn Allg. Akten Fasc. 154 Fol. 176—187. Mátyás II. Rudolfhoz 1608. II. 8. = Benda: MOE 13/14. köt Nr. 1646.
