Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
230 JÓZSA ANTAL MUCSI FERENC véget.7 A család máról holnapra jövedelem nélkül maradt, s a családfő távollétében a szilágycsehi nagyszülők oltalmát vette igénybe. Az új helyzet felvetette a gyermek továbbtanulásának, pályaválasztásának kérdését is. Kun Béla huga — Irén —, aki alig 14 hónappal volt csak fiatalabb bátyjánál, ekkor választotta a varrónői szakmát, s később aktív résztvevője lett az erdélyi munkásmozgalomnak. A harmadik testvér, az akkor még kisiskolás Sándor, később agronómusnak tanult.8 A jó előmenetelű, eszes legidősebb fiú, Béla, feltehetően rokonok, ismerősök tanácsára és segítségével Kolozsvárra került. A 12 éves fiú a kolozsvári szociáldemokrata pártszervezet egyik vezetőjénél, a később függetlenített kolozsvári szociáldemokrata párttitkárnál, Klein Jakabnál kapott szállást. Ekkori és itteni tevékenységéről egyelőre nincsenek ismereteink. Az eddigi kutatások nem vezettek eredményre atekintetben, hogy Kun Béla 1897 és 1899 között folytatta-e gimnáziumi tanulmányait, ha igen, hol végezte el a III. és IV. osztályt, vagy tett-e, s ha igen, hol tett magántanulói vizsgát. Annyi ugyanis tény, hogy az 1899—1900-as tanévben már a kolozsvári református-evangélikus főgimnázium V. osztályos tanulói között találkozunk a nevével.9 Erre az időre apja is (feltehetően a családdal együtt) Kolozsvárra került és a Kataszteri Hivatalban vállalt mérnöksegédi munkát.1 0 Valószínű, hogy a Klein Jakab vendégszerető házában eltöltött évek alatt ismerkedett meg Kun Béla a nyomdászmesterséggel, az újság előállításának nyomdatechnikai fortélyaival. Házigazdája a helyi pártszervezet vezetőjeként kapcsolatban állt a kolozsvári szervezett nyomdászokkal, köztük Tatai Gyulával, akivel 1903-tól közösen adták ki az Erdélyi Munkást. Feltehetően itt kötött ismeretséget a jogszigorló Schwartz Miksával is, aki a kolozsvári munkások küldötteként részt vett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1899. évi kongresszusán, s öt esztendő múlva, 1904 tavaszán első szerkesztője volt a Kolozsvári Munkás címmel indított szociáldemokrata politikai havilapnak.11 Feltevésként — inkább kutatási hipotézisként — megkockáztatható az a vélemény is, hogy ebben a környezetben jött létre szorosabb kapcsolat közte és a főgimnázium jónevü magyar tanára, Kovács Dezső között, s ez elősegíthette gimnáziumi tanulmányainak valamifajta folytatását, illetve a kiesés pótlását.12 I Kun Béláné: I. m. 8. 8 Uo., 9. » Archivele Statului. Cluj. Fond Nr 4. Liceul reformat. Inventar N.r 1. Anul 1899/1900. V. 225. A kolozsvári ev.-ref. főgimnázium Névkönyve az 1899—1900. isk. évről. 141. f. 10 Kun Béláné I. m. 10. II Schwartz Miksa lányának, Józsa Ferencnének szíves közlése. Lásd még: A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai (a továbbiakban MMTVD) 3. k. összeáll. Erényi Tibor, Mucsi Ferenc, S. Vincze Edit, Bp. Szikra, 1955., 592. 12 Kovács Dezső ebben az időben szerkesztette az Erdélyi Lapok című irodalmi hetipalot; publicisztikai tevékenysége révén szoros kapcsolatban állt a helyi nyomdákkal; a gimnázium felső osztályaiban Kun Béla magyar irodalom tanára.
