Századok – 1986
Tanulmányok - Nehing Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés (1605–1609) 3/I
16 KARL NEHRING törökökkel folytatott tárgyalások eredményét azzal, hogy új vitát kezdenek Erdély fejedelmének beiktatásáról. Hiszen a hajdúk máris új Habsburg-ellenes felkeléssel fenyegettek, mivel földjük Bocskai halála után a királyi Magyarországhoz került, és féltették éppen csak elnyert szabadságaikat. Prágában — ahol Miksa főherceg hiába igyekezett testvérei, II. Rudolf és Mátyás között közvetíteni — azt rebesgették már, hogy Rákóczi kinevezése Erdély fejedelmévé Mátyás műve volt.5 5 Az Anatóliában kirobbant Celali-felkelés és a szultánnak a perzsák elleni háborúja arra ösztönözte Konstantinápolyt is, hogy a császárral való béke pártján legyen. Már 1606 decemberében nagyvezírré nevezték ki Murád pasát, aki Ali budai pasa mellett lényegesen hozzájárult a zsitvatoroki tárgyalások eredményes befejezéséhez. Ahogy Jean de Gontaut Biron, a franciák portai követe jelentette IV. Henrik királynak: Murád pasa jövendő sorsa is a zsitvatoroki szerződés ratifikációjával függött össze,56 mivel „minden reménységük a magyarországi békében van: ha ez nem jön létre, nem lehet mást várni, mint ennek a birodalomnak meglehetősen gyors összeomlását; ellenkező esetben viszont megmarad a remény, hogy dolgaik kedvező fordulatot vesznek".5 7 Mivel a nagyvezír a katonaság nagyobb részét is kivonta Magyarországról, Ali pasa sürgette Mátyás főherceget és a királyi biztosokat, hogy azonnal küldjék meg a portára mind a ratifikációs okmányt, mind pedig a kialkudott ajándékokat.5 8 De a császári oldalon sem voltak abban a helyzetben, hogy katonai nyomást fejtsenek ki, hiszen sem a végvárak kijavításához és ujjaepítesehez, sem pedig a királyi Magyarország területén szerteszét kószáló zsoldosok kifizetéséhez nem állt rendelkezésükre elegendő pénz. Hiábavaló maradt II. Rudolf felhívása Matthäus Welser birodalmi fizetőmesterhez, hogy vegyen fel 100 000 forintot a beígért birodalmi segélyre, és utalja azt át az udvari haditanácsnak, mivel Bécsben reálisan mérték fel egy a török elleni birodalmi segély gyér kilátásait.59 Hogy mennyire kétes volt a pénzügyi helyzet mind Prágában, mind pedig különösen a „hátrahagyott kamaránál", Bécsben, azokon a nehézségeken mérhető le, amelyek a zsitvatoroki békében megállapított 200000 forint előteremtésével voltak kapcsolatosak. Mátyás már 1606 augusztusában azzal a kéréssel fordult a felsőausztriai rendekhez, hogy 50000 forintot gyűjtsenek össze a törököknek adandó 55 Francesco Soranzo, Velence prágai követének jelentése: Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai. 3. köt. Bp. 1901. 49 sk. A velencei követek Prágából és Konstantinápolyból származó Óvárynál csak kivonatosan közölt dispacci-i az Archivio di Stato di Venezia-ból való másolatok formájában mind Bécsben HHStA, mind pedig Budapesten az MTA Könyvtára Kézirattárában megvannak. 5e Théodore de Gontaut Biron: Ambassade en Turquie de Jean de Gontaut Biron, Baron de Salaignac, 1605 à 1610. Paris, 1889, 118. sk. 57 Uo. 111. sk. 58 Hatvani (Horváth) Mihály: Magyar történelmi okmánytár a brüsszeli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. 3. köt. Pest 1859. Nr. 336, 222. sk. és Óváry: i. m. 3. köt. Nr. 318. 50. 59 Wien HKA Reichsakten 174 Fol, 358v II. Rudolf, M. Welserhez, 1607. III. 15.
