Századok – 1986
Történetirodalom - Történelmi atlasz a középiskolák számára (Ism.: Hahner Péter) 211/I
TÖRTÉNETT IRODALOM 20 Ь Kisebb hibáktól, tévedésektől természetesen az új atlasz sem mentes. E hibák többsége azonban egy módosított kiadásban könnyűszerrel kijavítható, s alábbi felsorolásukat sem a kötözködés, hanem a segítő szándék motiválta. Az ókori Palesztinát bemutató térképen a bevándorló zsidó népesség „izráeliek" néven szerepel (5b). így csak Izráel királyságának megalapítása után nevezhetjük őket, ilyen összefüggésben igazán felesleges tartózkodni a „zsidó" elnevezéstől. A Római Birodalom kialakulását bemutató térképről úgy tűnik, mintha Numídia a második pun háború során került volna Rómához, holott erre csak i. e. 46—30-ban került sor (7d). A teljes Arab-félszigetet Mohamed 632-ben bekövetkező halálakor még nem foglalták el hívei, amint ezt a 9b számú térkép jelzi, erre csak két év múlva került sor. Nagy Károly korában nem létezett egységes „angolszászállam" (9c), helyesebb lenne az „angolszász államo/c" elnevezés. A 13. századi Európát ábrázoló térképen (16a) feltűnőbben kellett volna jelölni, hogy Granada ekkor még az Almohádok birodalmához tartozott, a százéves háború térképén pedig elmulasztották feltüntetni a burgundi hercegek Franciaországon kívüli, németalföldi birtokait (Brabantot, Hainaut-t, Luxemburgot stb.) Ha már Franche-Comté-t feltüntették, (17c), ezek sem hiányozhatnak. 1648-ban Cromwell már legyőzte a skótokat, államukat egyesítette Angliával, a 25a számú térképen tehát felesleges volt élesen elkülöníteni egymástól Skóciát és az Angol Királyságot. Leghelyesebb lett volna itt is és a 18. század végének Európáját bemutató térképen is (28a) a Nagy-Britannia elnevezést használni. A németalföldi szabadságmozgalmak térképének (25b) készítője nem vette figyelembe, hogy Cambrai is egyházi birtok (püspökség, majd érsekség) volt. A napóleoni háborúk korát bemutató térképen (29a) egy igen súlyos hiba található: a jelölés szerint Belgium már 1789-ben Franciaországhoz tartozott, s ez nemcsak a történelmi tényeknek mond ellent, hanem az atlasz egy másik térképének is (28a), amely szerint e terület a 18. század végén a Habsburg-birodalom része volt. (A régi atlasz hasonló térképén helyes a jelölés!) A Német Birodalom kialakulását bemutató térképen elmulasztották megjelölni (31a), hogy a Württembergi-királyságba beékelődő kis Hohenzollern-fejedelemség is tagja volt az Északnémet Szövetségnek. Az 1878-as San Stefano-i béke nem juttatta Bulgáriának Szalonikit, ellentétben a 33a számú térkép ábrájával. Bulgária és Olaszország aligha tekinthető az első világháborút lezáró „békeszerződések után kialakult országok"-nak, pedig a 40a számú térkép így minősíti mindkettőt. Ugyanezen a térképen úgy tűnik, mintha egész Tirol Olaszországhoz került volna a békeszerződésekkel, holott ezek csak Dél-Tirol státuszát változtatták meg. A 40b számú térkép Elszász-Lotharingiát és a Saar vidéket számokkal jelzi, e számokat azonban nem nyomtatták oda a megfelelő elnevezések mellé a bal felső sarokban. Mint láttuk, e hibák jellege és mennyisége nem teszi lehetetlenné, hogy a következő kiadások már nélkülük jelenjenek meg. (E javított kiadásokban nem ártana az atlasz címlapját „díszítő" ábrát is kicserélni egy kevésbé dilettáns és kevésbé didaktikus grafikára.) A középiskolások az új atlasszal egy igen színvonalas oktatási segédeszközt kaptak tanulmányaikhoz, amelynek kisebb tévedéseit és jelentősebb hiányosságait egy nagyobb, a történelmet „nem középiskolás" fokon bemutató történelmi atlasz tudná a legkielégítőbben korrigálni. Hahner Péter 15 Századok 1985/6
