Századok – 1986

Történetirodalom - Történelmi atlasz a középiskolák számára (Ism.: Hahner Péter) 211/I

TÖRTÉNETT IRODALOM 20 Ь Korábban azt mondottuk, hogy a magyar történetírásban a nagy hagyománnyal rendelkező forráskiadás visszaesett. Azt hiszem, a Finn-ugor Szemináriutn kiadványai ezért is bírnak különös jelentőséggel. És talán arra is figyelmeztetnek: milyen sok lehetősége volna még a külföldi Magyarország és Kelet-Európa történetével foglalkozó intézmények és a magyarországi intézmények kutatói közötti együttdolgozásnak. Glatz Ferenc — Sípos Péter TÖRTÉNELMI ATLASZ A KÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1984. 1984 őszén a Kartográfiai Vállalat letörlesztette csaknem negyedszázados adósságát, amikor megjelentette a középiskoláknak szánt, új történelmi atlaszt. A régi atlasz térképeinek a tervezése 1960 augusztusában fejeződött be. Azóta számtalan új kutatási eredmény született, és jelentős változásokon ment át történelemszemléletünk is; a tankönyveket ennek megfelelően többször is átdolgozták és módosították, a történelmi atlasz azonban lényegileg változatlan utánnyomásban látott napvilágot évről évre. Elavultsága egyre szembetűnőbb lett: „...Az 1961-ben közreadott történelmi atlasz ... színvonalát tekintve leggyengébb a környező országok atlaszai közül." — olvashattuk a Magyar Tudomány 1983-as évfolyamában (602. 1.). A régi atlasz 89 térképével szemben az új atlasz 127 térképet tartalmaz. A régi térképek közül mindössze 33 került át kisebb módosításokkal, de lényegileg változatlannak tekinthető formában az új atlaszba, a többit alaposan átdolgozták, vagy egészen új formában készítették el. A világtörténelmi és a magyar történelmi korszakokat bemutató térképek egymáshoz viszonyított aránya az előbbiek javára módosult: a régi atlasz 59 világ- és 30 magyar történelmi térképével Szemben az új atlaszt ban 89 világ- és 38 magyar történelmi térképet találhatunk. A régi atlasz térképeinek 22,5%-a vonatkozott az ókori, 36%-a a középkori, 23%-a az újkori és 18,5%-a a legújabb kori történelemre. Ezek az arányok az új atlaszban némileg kiegyensúiyozoiiabbá váltak: változatlan maradt az ókort (2?%), valamivel csökkent a középkort (31%), megnövekedett az újkort (26%) és a legújabb kort (20%) bemutató térképek aránya. Az atlasz — a címlap tanúbizonysága szerint — a középiskolák számára készült, s ezért érdemes megvizsgálni, vajon mennyire hangolták össze munkájukat a történelmi tankönyvek és a térképek készítői. Különös eredményre jutunk. Az 1968 és 1972 között használatos gimnáziumi történelem-tankönyvekben összesen 38 térkép vagy térkép-jellegű ábra található, s ezek közül 10 ábra csaknem teljesen megegyezik a régi történelmi atlasz megfelelő témájú térképeivel. Az új atlasz és a ma használatos négy tankönyvben az „átfedések" aránya megnövekedett. Az 57 térkép-jellegű ábra közül mindössze 26 olyan található, amely az új atlasz térképeihez képest új információt közöl. A Tankönyvkiadó és a Kartográfiai Vállalat tehát ugyanúgy elmulasztotta összehangolni képszerkesztőinek és grafikusainak a tevékenységét, mint negyedszázaddal korábban. Az atlasz készítői kevésbé koncentráltak már Európára: több új világtérkép készült (la, 10a, 10b, 20a), önálló térképeket kapott Latin-Amerika és az Amerikai Egyesült Államok (32a—d), s Athén, Róma, Bizánc és Párizs mellett Tenochtitlánról és készült várostérkép (20c). A régi atlasz egyes túlzsúfoltabb térképeit (27a, 31a) egyszerűbb és áttekinthetőbb formában készítették el újra (39a, 44a). Örömmel üdvözölhetjük a nem térkép-jellegű ábrák (kördiagrammok, grafikokon stb.) megjelenését (1., 3., 10., 20., 48. 1.). Nagy kár, hogy az atlasz készítői nem aknázták ki kellően az ilyen ábrák nyújtotta lehetőségeket. A középiskolások valószínűleg jó hasznát vették volna az olyan grafikonoknak, családfáknak, dinasztikus kapcsolatokat, gazdasági rendszereket vagy politikai berendezkedéseket szemléltető ábráknak is, amelyek oly nagy számban találhatók — például — Hermann Kinder és Werner Hilgemann dtv—Atlas zur Weltgeschichte (München, 1964) című, több világnyelven is kiadott müvében. Az emberiség történetét