Századok – 1986

Történetirodalom - Formirovanie nacij v Central’noj Jugo-vosztocsnoj Evrope. Isztoricseszkij i isztoriko-kul’turnüj aszpektü. (Ism.: Niederhauser Emil) 201/I

TÖRTÉNETT IRODALOM 20 Ь Rövid, csak bemutatónak szánt tallózásunk eredményeképp óhatatlanul felvetődik a kiadó felelősségének kérdése. Miért kellett ezt a könyvet így, ebben a formában megjelentetni? A kínálkozó alkalom, a nagyközönség érdeklődése és esetleges türelmetlensége nem jogcím a színvonal csökkentésére. Elavult nézetek kritikátlan és koncepciótlan összehordása jóval nagyobb baj, mint akárhány tárgyi tévedés. De azokból is akad épp elég ebben a munkában. Sokkal gondosabb lektori és szerkesztői munkára lett volna szükség. Az alacsony színvonalú kivitel pedig sem az évfordulóhoz, sem a nyomdához nem méltó. Haraszti György FORMIROVANIE NACIJ V CENTRAL'NOJ I JUGO-VOSZTOCSNOJ EVROPE. ISZTORICSESZKIJ I ISZTORIKO-KULTURNÜJ ASZPEKTÜ Moszkva, 1981, Nauka, 360 1. Central'naja i Jugo-vosztocsnaja Evropa v épohu perehoda ot feodalizma к kapitalizmu Problemü isztorii i kul'turü. A NEMZETEK KIALAKULÁSA KÖZÉP- ÉS DÉLKELET-EURÓPÁBAN TÖRTÉNETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ASPEKTUSOK A Szovjet Tudományos Akadémia Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézete több éve tudományos sorozatot indított el: Közép- és Délkelet-Európa a feudalizmusról a kapitalizmusra való áttérés korszakában. A történelem és a kultúra problémái címen. Ennek igen érdekes kötete ez a tanulmánygyűjtemény, melynek felelős szerkesztői az időközben elhunyt I. Sz. Miller, valamint V. I. Frejdzon, szerkesztői pedig T. M. Iszlamov, A. Sz. Milnyikov, L. A. Obusenkova, L. N. Szmirnov, akik egyébként mind a D. F. Markov vezetése alatt álló sorozatszerkesztőségnek is tagjai, különböző funkciókban. A kötet bevezető tanulmányát (A nemzetek kialakulása; komplex tanulmányozás és egybevető elemzés) még I. Sz. Miller írta, aki a régió, vagyis a szovjet értelmezésű Közép- és Délkelet-Európa területén a nemzetek kialakulásának néhány alapkérdését vizsgálja az átmenet időszakában. Utal a kapitalizmus későbbi kibontakozására a nyugati országokhoz képest, arra, hogy az itteni etnikumok soknemzetiségű birodalmak alávetett népei voltak, ezért a nemzettéválásban a nemzeti szabadságharcok fontos szerepet játszottak. így a feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet fő kérdései a kapitalizmus kibontakozása, a termelőerők nagyarányú fejlődése révén, a rendi-feudális társadalmi struktúra válsága és az új osztályok létrejötte, a haladó társadalmi gondolkodás, a kultúra fejlődése, a közművelődés terjedése, a néptömegek harca a feudális elnyomás és az abszolutizmus ellen. A régió területi elhatárolásában nagyjából egyetért a lengyel Józef Chlebowczyk felfogásával, aki ezt a területet Közép-Európa keleti részének tekinti. Hangsúlyozza a régió sokszínű voltát, az egyes nemzetek vonatkozásában éppen ebben a korban létrejött állam szerepét, a szubjektív tényező fontosságát a nemzettéválásban. A kötet tanulmányait három nagy kérdéskörben helyezték el a szerkesztők, az első az általános problémákkal foglalkozik. Ezen belül Sz. M. Sztyeckevics és V. A. Jakubszkij (A nemzetek kialakulásának gazdasági aspektusai) figyelmeztetnek arra, hogy a régiónak csak egy részét lehet a második jobbágyság területével azonosítani. Úgy látják, hogy mindenhol legkésőbb a 18. sz. második felében már kialakultak a tőkés termelési viszonyok. (Úgy véljük, hogy ezek meglétét a szerzők eltúlozzák, különösen a Balkán vonatkozásában.) Vitáznak Chlebowczyk felfogásával, aki „Nemzetalkotó folyamatok Közép-Európa keleti részében a kapitalizmus korában a 18. sz. végétől a 20. sz. elejéig" c„ 1975-ben megjelent könyvében azt fejtegette, hogy a nemzettéválás itt nem a burzsoázia vezetésével történt meg, és nem az államnak, hanem a nyelvnek volt kristályosító szerepe. Éppen a lengyel példán bizonyítják saját felfogásukat, hangsúlyozva, hogy a lengyel területek gazdasági kapcsolatai a végleges felosztás után sem szűntek meg, a kapitalista