Századok – 1986

Történetirodalom - Csicsurov I. Sz.: Vizantijszkije isztoricseszkije szocsinenija: „Hronografija” Feofana; „Breviarij” Nikifora (Ism.: Bartha Antal) 169/I

169 TÖRTÉNETI IRODALOM /. SZ. CSICSURO V VIZANTIJSZKIJE ISZTORICSESZKIJE SZOCSINENIJA: „HRONOGRAFIJA" FEOFANA, „BREVIARIJ" NIKIFORA Nauka, Moszkva, 1980. 214 I. BIZÁNCI TÖRTÉNETI MŰVEK: THEOPHANES „CHRONOGRAFIA"-JA, NIKEPHOROS „BREVIARIUM"-A. A „legkorábbi kútfők a Szovjetunió népeinek történetéről" c. sorozat egyik kötetét indította útjára a szerző. Ez az utolsó kötet, amelyik V. T. Pasutonak, a SzUTA levelező tagjának közvetlen irányításával készült. V. T. Pasuto az orosz, és általában a szláv középkor kimagasló kutatója volt. Munkásságát nemzetközi érdeklődés és elismerés övezte. Életének utolsó másfél évtizedét arra fordította, hogy szakértőket képezzen nagyszabású elgondolásának megvalósítása érdekében. Nevezetesen, a Szovjetunió népeinek korai és középkori történetére vonatkozó valamennyi írott forrás összegyűjtését, egységes szerkesztési elvek szerinti kiadását határozta el. A megjelent és a kiadásra kerülő kötetek V. T. Pasuto emlékét őrzik. Nem egészen halt meg, vállalkozása él, munkatársai folytatják elgondolását. Távozása körünkből az egyetemes medievisztika és közvetlen munkatársai számára, érzékeny veszteség. E kiváló tudós emléke előtti tisztelgés után, rátérek I. SZ. Csicsurov munkájának bemutatására. Bizánc legkevésbé sem eseménytelen életében, ahogy arról a Bevezetőben értesülünk, a 7. század végétől a 9. elejéig tartó periódus bel- és külpolitikailag egyaránt mozgalmas volt. Az arab hódítások elvették Bizánc kisázsiai birtokait, a perzsák a Kaukázus felől támadtak, Bizánc krími birtokaitól északra fekvő sztyeppen az onogurok, kazárok és alánok, majd pedig a szlávok okoztak gondot. Aszparuh bolgárjai az Aldunától délre fekvő értékes tartományt, az egykori Trákia jelentős részét vették el Bizánctól. A belviszonyokat a képromboló küzdelmek forgatták fel, azoknál sokkal kisebb zajjal mentek végbe társadalmi és gazdasági változások. Az antik eredetű urbanizálódás megtorpant, a városok hanyatlásnak indultak, az agrárosodás jellemezte a kort. A szokásos udvari intrikák, utódlási viszályok Theophanes és Nikephoros életét alaposan felforgatták. Nem éppen kellemes légkör a nagyszabású történetírói tevékenységhez. Éppen a mondottak miatt áll nagy becseben, Theophanes Homologetes (Hitvalló Theofan) nagyszabású Chronografiája és Nikephoros pátriárka Breviariuma. Az előbbi a 284—813, az utóbbi a 602— 769 közti eseményeket tartalmazza. Theophanes nagy figyelmet szentelt a kelet-európai sztyeppei és kaukázusi népekre; érdemei közül az egyik legjelentősebb, hogy az eseményeket időrendbe szedte: a kronológiai rend nem tartozott sem a korábbi, sem pedig a későbbi bizánci történetírók erényeihez. Elődeit követte a népnevek archaizálásában, a földrajzi ismeretek nagyvonalúságában. A gazdasági tevékenység és a társadalom alig dereng fel müvében. Nikephoros pátriárka rövid története kevés, de igen fontos többletet tartalmaz Theophanes művéhez viszonyítva. Ez a többlet az avar, a kazár és a bolgár történelem fontos forrásává avatja. Egyedülálló értesüléseket közöl a hunok fejedelmének megkereszteléséről 619-ben (nem Gordasz és Organasz keresztségéről van szó), Herakleios császár és a kazár királylány házassági tervéről, valamint Kovrat hunogundur (onogur) fejedelem avarellenes lázadásáról 639/40-ben. A két bizánci író (a továbbiakban Th. és N.) egy elveszett közös forrásból meríteték ismereteiket, N. azonban, külön nagy figyelmet szentelt a Balkánon megtelepedett bolgár-törökökre, dolgaik tárgyalásakor több ponton eltér Th. szövegétől. Csicsurov gondos filológiai és forráskritikai munkát végzett. Körültekintő magyarázatai segítik a homályos helyek értelmezését, a meggyökeresedett tévhitek eloszlatását. A korábbi kritikai kiadások kommentárjaihoz viszonyítva gyarapítja ismereteinket. A Th. 72. és 79. kommentár (a továbbiakban kom.) Gordasz és Muagerisz hun fejedelmek ügyeit taglalja. A szerző, Moravcsik Gyula nyomán, lehetségesnek tartja, hogy a Muagerisz név a magyar népnévvel azonos. Joannes Nikiussosra hivatkozva, úgy tudja, hogy a kereszténységet terjesztő Gordasz